A monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizálására

 Az egynapos jegybanki fedezett hitel és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt. A jegybanki alapkamat 2016. május 25-e óta áll ezen a szinten. A kamattartás megfelelt a várakozásoknak.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizálására, amelynek megkezdése az inflációs kilátások függvénye - közölte a testület a keddi kamatdöntést követően.

Jelezték: az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható, aminek biztosítása érdekében a tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének és a laza monetáris kondícióknak a fenntartása szükséges.

A testület ezért az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon hagyta. Emellett változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg szeptemberben a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát.

A közleményben ezúttal is hangsúlyozták, hogy az MNB egyetlen horgonya az infláció. Mint felidézik, szeptemberben az infláció 3,6 százalékra, míg a maginfláció 2,4 százalékra emelkedett. Az árszínvonal növekedéséhez volatilis tételek, főként az üzemanyagárak és a feldolgozatlan élelmiszerárak megugrása, emellett a dohánytermékeket érintő jövedékiadó-emelés járult hozzá. Az alapfolyamat-mutatók a testület várakozásainak megfelelően nem változtak érdemben, stabilan 2,5 százalék körül alakultak. A bérek oldaláról jelentkező inflációs hatást a testület továbbra is mérsékeltnek látja. Az eurózónában az inflációs alapfolyamatok az Európai Központi Bank (EKB) előrejelzése szerint az elkövetkező években is visszafogottak maradnak.

A testület szerint a szeptemberi előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett a fogyasztóiár-index rövid távon még 3 százalék felett marad. Az őszi hónapoktól kezdődően az üzemanyag- és a feldolgozatlan élelmiszerárak mellett a jövedéki adó emelése is az infláció növekedése irányába hat, miközben az adószűrt maginfláció stabilan 2,5 százalék körül alakul.

A testület az "alacsonyan horgonyzott" inflációs várakozások mellett nem számít másodkörös hatásokra. Az erősödő fogyasztás az inflációs alapfolyamatok fokozatos emelkedéséhez vezet, az átmeneti hatások kifutásával azonban az inflációs ráta újból csökken, és az inflációs alapfolyamatok emelkedése biztosítja, hogy 2019 közepétől az infláció fenntartható szerkezetben érje el a 3 százalékos célt - írják.

A monetáris tanács szerint a gazdasági növekedés az ágazatok széles körében folytatódik, a kibocsátás alakulásában változatlanul markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. A GDP bővülése 2018-ban élénkül és 4,4 százalékon alakul, majd - az aktuális előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett - 2019-től fokozatosan lassul. A folyó fizetési mérleg egyenlege eközben hosszabb távon is pozitív tartományban marad.

A közlemény kitér arra is, hogy az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban összességében romlott a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat, a jelenlegi változékony nemzetközi környezet továbbra is óvatosabb megközelítést igényel. A jegybank ezen folyamatokat elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli, azok tartósságára helyezve a hangsúlyt. Hozzáteszik: az euróövezetben továbbra is lazák maradhatnak a monetáris kondíciók az Európai Központi Bank döntései jelentős hatást gyakorolhatnak az MNB monetáris politikájára.

Kifejtik: az MNB felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára. A monetáris tanács 2018 végén kivezeti a három hónapos betéti eszközt, a jövőben a kötelező tartalék veszi át az irányadó eszköz szerepét. Az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki a jegybank. A másodlagos piaci jelzáloglevél-vásárlások befejeződtek, az év végéig lezárulnak az elsődleges piaci jelzáloglevél-vásárlások is, és kivezetik a monetáris politikai IRS-eszközt. A monetáris tanács 2019 elején elindítja a növekedési hitelprogram fix konstrukciót, a kibocsátandó likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.

Elemzők: a jövő év közepéig nem várható a monetáris kondíciók szigorítása
Az elemzők a jövő év közepéig nem számítanak a monetáris kondíciók szigorítására az MTI-hez a keddi kamatdöntés után eljuttatott kommentárok alapján.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a jövő év közepén először a nem-konvencionális eszközök visszavonására, illetve az egynapos kamatok (kamatfolyosó) lassú emelésére kerülhet sor. Úgy vélte, az alapkamat lassú, fokozatos növelése 2020 közepén kezdődhet el.  

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője kiemelte, hogy a jegybank továbbra is az inflációs folyamatokat tekinti elsődleges sarokpontnak. Az Equilor szakértői a jelenlegi folyamatok alapján 2,9 százalék körüli éves, átlagos inflációt várnak, ami magasabb a jegybank legutóbbi előrejelzésében szereplő 2,8 százaléknál, de a 3 százalékos inflációs cél alatt van. Amíg  nem áll fenn az inflációs cél túllövésének esélye, a döntéshozók nem fognak érdemben változtatni a monetáris politikán - közölte. 

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra számít, hogy az alapkamat  akár 2019 végéig is 0,90 százalék maradhat, miközben a nem-konvencionális eszközökre vonatkozó normalizálás már lényegében a szeptemberi döntések 2019 januári életbe lépésével párhuzamosan folyik majd.