A bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedévében 1,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és a mezőgazdaság járult hozzá - erősítette meg második becslése alapján kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,5, az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalékkal nőtt.
NGM: a magyar gazdaság az elmúlt években összességében gyorsabban bővült az uniós átlagnál
A magyar gazdaság összességében erőteljesebben növekedett az elmúlt néhány évben, mint a többi uniós tagállam átlagosan, tehát az elmúlt években Magyarország érdemben közelített az Európai Unió fejlettségi szintjéhez - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a KSH adataira reagálva.
Magyarország tavalyi GDP-je hozzávetőlegesen 14 százalékkal haladta meg a 2010-es év eleji szintet, és mintegy 7 százalékkal múlta felül a 2014-est .
A tavaly decemberi makrogazdasági kitekintés alapján idén 4,1 százalékos növekedéssel számol a tárca. A hatéves bérmegállapodás a versenyképesség és a kereslet serkentésén keresztül a bővülés érdemi gyorsulását eredményezi. Magyarország erősödését támogatja az otthonteremtési program felfutása, az új uniós ciklus kifizetéseinek gyorsulása és az ipar teljesítményének javulása is - írták.
A közzétett adatok alapján a bővülés húzóereje a mezőgazdaság és a szolgáltatások voltak.
A mezőgazdaság és a szolgáltató szektor erős évet zárt 2016-ban, miközben az ipari termelés dinamikája lassult, illetve az építőipar teljesítménye mérséklődött, döntően az európai uniós források ciklikussága miatt. Tavaly élénkült a fogyasztás, a foglalkoztatottak száma és a bérek jelentősen emelkedtek. A külső és a belső egyensúly tovább erősödött, a külkereskedelmi többlete tavaly soha nem látott rekorddal közel 10 milliárd eurót tett ki, míg az államháztartás hiánya is érdemben elmaradt a 3 százalékos küszöbtől - közölte az NGM.
2016-ban a GDP 2,0 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 1,8 százalékkal nőtt.
A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 16,8, a szolgáltatásoké 3,0, az iparé 0,8 százalékkal bővült, az építőiparé 18 százalékkal visszaesett.
A GDP bővüléséhez a szolgáltatások 1,6, a mezőgazdaság 0,6, az ipar 0,2 százalékponttal járult hozzá. Az építőipar 0,6 százalékponttal mérsékelte a növekedést.
A tavalyi negyedik negyedévben ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparban hozzáadott érték a tavalyi első és negyedik negyedévet megelőzően három éve, 2013 harmadik negyedévében csökkent legutóbb.
A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártásának növekedése volt a legjelentősebb, a járműgyártás hozzáadott értéke ugyanakkor csökkent.
Az építőipar teljesítménye már a negyedik negyedéve csökkent, 13,0 százalékkal.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 17,9 százalékkal növekedett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,1 százalékkal nőtt.
A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 4,8 százalékkal emelkedett, lassabban az előző negyedévi 5,5 százaléknál. A szállítás, raktározás teljesítménye 2,5 százalékkal növekedett, szintén szerényebben az előző negyedévi 3,3 százalékosnál. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció hozzáadott értéke 4,3 százalékkal nőtt az előző negyedévi mérsékelt, 1,6 százalék után.
A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,8 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye egész évben csökkent, a negyedik negyedévben 1,5 százalékkal mérséklődött, amit a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenése, valamint a jutalékok és díjak egyenlegének romlása okozott.
A bruttó hazai termék 1,6 százalékos negyedévi növekedéséhez a szolgáltatások 1,7, a mezőgazdaság 0,6 százalékponttal járult hozzá. Az ipar 0,2, az építőipar 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban növekedést mért a KSH. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,7, a közösségi fogyasztásé 5,0 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni juttatások volumene viszont 6,9 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházások) 19,6 százalékkal visszaesett, ami a legnagyobb csökkenés a tavalyi négy negyedévben. A KSH továbbra is döntően az EU költségvetési ciklusainak váltásával magyarázta a beruházások hanyatlását. A készletváltozást is magába foglaló bruttó felhalmozás 3,2 százalékos csökkenése is több az előző negyedévi 1,3 százalékosnál.
A fogyasztás és a felhalmozás eredőjeként a belföldi felhasználás 1,1 százalékkal emelkedett az előző negyedévi 1,8 százalék után.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 764 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 3,1, az import 2,7 százalékkal emelkedett az előző negyedévi 5,2 és 5,1 százalék után. Az áruforgalomban a kivitel 2,6, a behozatal 4,1százalékkal bővült. A szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,1 százalékkal nőtt, importja 4,3százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A GDP negyedik negyedévi 1,6 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 1,7 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 0,7 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,6 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét - jelentette a KSH.
