Egyes területeken az átlagosnál is jobban növekedhetett az átlagkereset, azonban a sikeres bértárgyalások legfontosabb, nulladik lépése a szektor javadalmazásának ismerete – mondta lapunknak Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő.
Baráth András: A fizetés egy tényező (Fotó: Katona László)
A bérek emelkedéséről szóló hírek, valamint az ingatlanok és a lakásbérleti díjak drágulása egyaránt ráerősítenek a béremelkedésre, illetve arra, hogy hasonló pozíciót magasabb bérigénnyel lehessen megpályázni – mondta lapunknak Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő, a Gerilla Önéletrajz Műhely főtanácsadója. Hozzátette, ha a Központi Statisztikai Hivatal adatait nézzük, idén januárban 13,8 százalékkal voltak magasabbak a keresetek, mint a tavalyi azonos időszakban, ha pedig mondjuk a három évvel ezelőtti átlagkereseteket vizsgáljuk, még szembetűnőbb a különbség.
Egyes területeken még az átlagosnál is gyorsabban emelkedhetett az átlagkereset, azonban a munkáltatók sokszor már a fizetési igény megjelölését kérik a jelentkezőtől, legkésőbb akkor, amikor már személyes meghallgatásra kerül sor. Ez több pályázót váratlanul ér és elbizonytalaníthat, mennyi a reális összeg, amelyet fizetség gyanánt megjelölhet, azonban Baráth András szerint a bértárgyalási stratégia nulladik lépése a szektor javadalmazásának ismerete, és csak az első lépés a konkrét igény megjelölése. Nem elhanyagolható az sem, hogy a multinacionális cégeknél inkább a bruttó, míg a kis-és közepes vállalkozásoknál a nettó igényt célszerű feltüntetni, utóbbiak számára ugyanis riasztó lehet a bruttó igény meghatározása, míg a nettó összeget megadnák. A javadalmazást célszerű, ha nem a jelentkező, hanem a munkáltató hozza (először) szóba, és az sem baj, ha a telefonos egyeztetés során nem, hanem csak a személyes meghallgatáskor beszélnek róla először. Ilyenkorra már munkaadó és munkáltató is benyomást szerezhet egymásról, és az is előfordulhat, hogy az elképzeltnél magasabb fizetésről sikerül megállapodni.
Ami a meglévő pozíciókat illeti, a rendkívüli béremelések a karriertanácsadó szerint nem igazán jellemzőek, hanem a fejlesztések az egyébként alacsony inflációt követik. Nagyobb fizetésemelésre inkább akkor van kilátás, ha cégen belül sikerül egy magasabb, felelősségteljesebb pozíciót megpályázni, vagy munkakört váltani, hasonló beosztási rangban a bérek is hasonlóak – vélekedett Baráth András.
Kérdésünkre elmondta, huszonöt emberből egy a későbbiekben még visszatérhet az előző munkahelyére, a cégek négy százalékban volt munkatársakkal töltik fel üres pozícióikat, azonban rendszerint ez nem úgy történik, hogy a munkavállaló felmond, majd néhány hónapon belül az immár magasabb bért fizető üres pozícióra jelentkezik. Ezt a munkáltatók a munkaszerződésekben igyekeznek is kivédeni. A fizetés csupán egyetlen tényező, nem elegendő csupán ezzel bevonzani az új munkatársakat, igaz ez különösen a hiányszakmákra. Mert ezek nagy részére igaz, hogy éppen az alacsony bérek vagy a munkakörülmények miatt hagyják ott a dolgozók és néznek más megélhetési forrás után, vagy űzik tovább külföldön ugyanazt a foglalkozást. Van egy másik szegmens is, például a mérnök-informatikusi pálya, amely nem a fizetések miatt, hanem a nehézsége, illetve a hosszadalmas képzési folyamat miatt számít hiányszakmának.
Baráth András azt is elmondta, ha a pályázót nem hívják be interjúra, annak nem csupán a megjelölt bérigény lehet az oka, nem csak a fiatalabbak számára léteznek keresési-tárgyalási technikák, amelyekkel sikerülhet elérni a vágyott pozíciót, a korábbinál magasabb fizetéssel.
Tovább növekvő foglalkoztatottság
A nyilvántartott álláskeresők száma 15,4 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában az áprilisi zárónapon 257 900 álláskereső szerepelt, közel ötvenezerrel kevesebb, mint egy éve. Az is kiderül: Győr-Moson-Sopron megyében legmagasabb a foglalkoztatottság. A boltos kiskereskedelemben eközben az idei első negyedévben 13 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset, ezen belül a fizikai dolgozóké 16 százalékkal. Így a bérszámfejtés 2018 első három hónapjának átlagát nézve 252 ezer forint havi bruttó átlagkeresetet számolhatott – mutatott rá legújabb cikkében a Blokkk.com szakportál. Az is írják ugyanakkor, hogy az ágazaton belül a szakterületek között is nagyok a bérkülönbségek, legkevesebbet egy könyvesbolti, míg a legtöbbet egy bútoráruházi eladó vihet haza.
