Továbbra sem csökkennek az ingatlanárak a nagyobb településeken, ugyanakkor töretlenül erős maradt a kereslet az év első hét hónapjában is – derül ki az Otthon Centrum összesítéséből. A piac mintegy külön szeletét képezik a fővárosban az új építésű lakások, amelyekre szintén van kereslet.
Óbudához (képünkön) képest Csepelen jóval olcsóbbak a panellakások (Fotó: MH)
Noha már vannak olyan települések az országban, ahol az ingatlanárak csökkenése figyelhető meg, a nagyobb városokban még mindig tart a drágulás. Utóbbi helyeken az ingatlanok elég gyorsan cseréltek gazdát az idei év első felében is, átlagosan száz nap alatt keltek el a társasházi téglalakások Budapesten, a paneleknek pedig ennyi sem kellett, kevesebb, mint hetvenöt nap alatt akadt vevőjük. A fővároson kívül sem rosszabb az arány, alig egy héttel volt csak több az átlagos értékesítési idő, a panelok esetében pedig nem is volt különbség.
A családi házak értékesítési ideje még mindig bő fél év, átlagosan 192 nap. A fővárosban a legrövidebb az értékesítési idő, 174 nap. A nyugati országrészben 189, míg Pest megyében és Kelet-Magyarországon közel kétszáz nap ez az érték.
Az első fél év értékesítési adatai alapján a megyei jogú városokban és fővárosban lévő használt téglaépítésű társasházi lakások árainak emelkedése csökkent, és vannak települések, ahol meg is állt. Budapest V. kerületében is lelassult a drágulás, mindössze négy százalék volt már csak tavalyhoz képest. Itt cserélt egyébként gazdát a leggyorsabban ingatlan, volt olyan, amelyiknek ehhez egy hétre sem volt szüksége. Budán négy és tizenöt százalék között emelkedtek az árak.
A pesti oldalon idén a legnagyobb mértékben a külső kerületekben nőtt az értékesített lakások átlagos négyzetméterára. Kőbánya huszonkét százalékkal, a XVII. kerület pedig negyedével drágult.
Győrben és Miskolcon tíz százalék, míg Kecskeméten és Székesfehérváron harminc százalék körüli árnövekedést regisztrált az Otthon Centrum az idei és az előző év első fél évében értékesített lakások fajlagos átlagáraiban. Debrecenben viszont mindössze két százalék volt a különbség.
Legolcsóbban a XX. és XXI. kerületben jutunk lakáshoz, ezen belül a csepeli panelek bizonyultak a legolcsóbbnak. Más a helyzet viszont a használt családi házaknál, ahol nem rajzolódik ki egyértelmű trend. Budapesten a népszerű budai családi házas kerületeiben huszonöt-harminc százalékkal magasabb fajlagos áron értékesítettek családi házakat, mint egy évvel korábban de a XI. kerületben a tavalyi árszint maradt a mérvadó. A külső pesti kerületek egy részében stagnált, vagy néhány százalékkal csökkent az átlagos négyzetméterár: míg a XV., XVI. és a XVIII. kerületben öt-tizenöt százalékkal magasabb, addig XVII., XIX. és XX. kerületben változatlan vagy néhány százalékos csökkenés volt tapasztalható. E házak tekintetében legolcsóbbnak a XX. és a XXIII. kerület bizonyult.
Győrben, Sopronban, Székesfehérváron és Nyíregyházán mért húsz százalékot meghaladó átlag-négyzetméterár növekedést az Otthon Centrum. A legolcsóbb, mindössze százezer forint körüli átlagár Salgótarján és Hódmezővásárhelyen volt tapasztalható.
Az új építésű lakásokat illetően a budapesti lakáspiacon töretlenül magas volt a kereslet az új építésű lakások iránt 2017 első hat hónapjában. A 2016 egészében megvalósult hétezer lakás feletti eladáshoz hasonlóan élénk maradt a piac, hiszen az idei első fél évben már közel háromezer-nyolcszáz új otthon talált gazdára. Ez a tranzakciószám egyébként meghaladja a két éve lezárult összes eladást. Mindezzel párhuzamosan a kínálat is egyenletesen bővült. Az új lakások értékesítésében a XIII. kerület a legnépszerűbb, és szintén a külső kerületek bizonyulnak olcsóbbnak, azonban a pesti külső kerületekben nincsenek, vagy épp alig vannak épülő lakások a Cordia Zrt. felmérése szerint.
