Az Európai Bizottság döntése szerint a magyarországi reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat. A kormány kitart a magyar kezdeményezés mellett, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó.
A bizottság tegnap az uniós joggal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette a reklámadó mértékrendszerét, emellett elrendelte az általa vélelmezett gazdasági előny megszüntetését. A brüsszeli testület azt kifogásolta, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a százmillió forintot – az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek minimalizálása miatt –, nem kell reklámadót fizetniük. A bizottság szerint a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint a bizottság döntése ellentétes az uniós joggal. A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük. Így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, azaz nem eredményezhet állami támogatást. Közölték: hazánk még Brüsszel kérésére sem kér el visszamenőlegesen semmilyen közterhet a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól. Azt sem hagyják, hogy a digitális világcégek kivonják magukat a közterhek megfizetése alól. A Magyar Reklámszövetség szerint a reklámadó nemcsak az iparágra káros, hanem az egész gazdaságra.
A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja szerint a bizottság döntése ellentétes az uniós joggal. A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük. Így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, azaz nem eredményezhet állami támogatást. Közölték: hazánk még Brüsszel kérésére sem kér el visszamenőlegesen semmilyen közterhet a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól. Azt sem hagyják, hogy a digitális világcégek kivonják magukat a közterhek megfizetése alól. A Magyar Reklámszövetség szerint a reklámadó nemcsak az iparágra káros, hanem az egész gazdaságra.
