Gazdaság
A kormány benyújtotta a parlamentnek az új cafeteria szabályokat
Marad a SZÉP-kártya és az Erzsébet-program működése is biztosított lesz
A turizmus fellendüléséhez jelentősen hozzájáruló SZÉP-kártya fennmaradása mellett az Erzsébet-program működését is biztosítani fogja a kormány.
A testület kormánypárti többsége megszavazta a cafeteria-szabályokat tartalmazó kormányzati módosításokat is, amelyek értelmében az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente 100 ezer forintot kaphatnak készpénzben, ezen felül a közszféra alkalmazottjainak 100 ezer forintot, a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat SZÉP-kártyára a munkáltató. Ezt Lázár János a csütörtöki Kormányinfón is megismételte.
A javaslat értelmében más szabályok vonatkoznának a versenyszféra és a közszféra munkavállalóira. A magánszektorban 450 ezer forintban állapítanák meg a kedvezményes éves cafeteria-juttatás felső határa. Az összegből százezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne az érintettek SZÉP-kártyájára. A közszférában a keretösszeg változatlanul kétszázezer forint, amely a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlana meg.
A munkáltató a cafeteria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és úgynevezett kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit.
A munkavállalónak semmit nem kell fizetnie a juttatás után, a munkáltató fizeti meg a kedvezményes közterhet. A foglalkoztató a cafeteria összegének 1,19-szerese után fizeti meg a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho).
A kormány olyan új rendszer kíván létrehozni, amely megfelel az uniós előírásoknak, mindenek előtt azonban a magyar emberek érdekét tartja szem előtt. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy az eddigi béren kívüli juttatások egy részét készpénzben kaphassák meg a magyar munkavállalók - olvasható az NGM közleményében. Felidézték, hogy azért volt szükség a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítására, mert Brüsszel gyakorlatilag szétzúzta a magyar cafeteria-rendszert.
Változik az üzemanyagok jövedéki adójának számítása
A törvényalkotási bizottsága részben a kormány, részben a kormánypártok kezdeményezésére olyan módosítást szavazott meg, amely egyértelműsíti az üzemanyagok jövedéki adójának mértékét, amelyet az eredeti előterjesztés még két változatban tartalmazott. A törvényhozás a jövő héten várhatóan amellett határoz, hogy ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára 50 dollár fölé kerül, akkor az adó mértéke a benzin esetében literenként 120 forint lesz, ha azonban legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint, míg a gázolajnál a magasabb ár mellett 110,35 forint az adó, alacsonyabbnál viszont 120,35 forint.
Egy a kormánypártok által beterjesztett módosító javaslat lehetőséget adhat az önkormányzatoknak arra, hogy akár 400 forintos idegenforgalmi adót is kivethessenek az eddigi 300 helyett, vagy a szállásdíj 4,6 százalékát. Ezt azzal indokolták, hogy a jövő évi költségvetés csökkenti az önkormányzatok idegenforgalmának költségvetési támogatását.
A testület elfogadta azt a változtatást is, amely szerint az egészségügyi miniszter rendeletben határozhatja meg azon egészségügyi szolgáltatások körét, amelyet a munkaadó adómentesen biztosíthat a dolgozójának. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára ugyanakkor minisztériuma ellenzését fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy egy ágazati miniszter döntsön adómentességről.
Az állami projektértékelők a jövőben olyan különleges jogviszonyt élvezhetnek, mint az országgyűlési képviselők, így a munka törvénykönyvét rájuk nem kell alkalmazni, és a személyi jövedelemadózás tekintetében sem minősül önálló tevékenységnek a munkájuk. A változtatást bírálta a szocialista Tóth Bertalan: szerinte ez nehéz helyzetbe hozhatja akár az önkéntes pénztárakat, akár a közösségi közlekedést, hiszen azokra a jövőben nem fordítható a béren kívüli juttatás.