A kiszámíthatóságot erősíti a mérsékelt infláció

NGM helyettes államtitkár: Kedvező az inflációs folyamat
Kedvező inflációs folyamatnak lehetünk tanúi, júliusban alig emelkedtek, tavaly júliushoz képest 0,4 százalékkal, a fogyasztói árak - hangsúlyozta Balogh László, az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornának kedden a KSH legfrissebb adatairól nyilatkozva.
Hozzátette: a júliusi emelkedés minimális, az előző havinál is alacsonyabb, az év első hét hónapját tekintve pedig az infláció még mindig negatív, az árak átlagosan 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak a múlt évinél.
Balogh László ismertetése szerint az árak alakulását döntően az energiaárakon belül az olajár tartósan alacsony szintje befolyásolta. Az élelmiszerárak egy része csökkent, míg a jövedéki termékeknél emelkedés volt.
Kiemelte: az árszínvonal csökkenésével a lakosság rendelkezésére álló bértömeg, a nyugdíjak reálértéke nő, azaz többet ér a fogyasztásra és megtakarításra rendelkezésre álló jövedelem. Mindez segíti a gazdaságot a kiskereskedelmi forgalom bővülésén, és a fogyasztás növekedésén keresztül. Folyamatosan bővül az élelmiszerek forgalma, de a nem élelmiszer jellegű, egyéb cikkeké is nőtt.
A helyettes államtitkár szerint az év egészében nulla százalék körül alakulhat az infláció, ha jelentős változás nem lesz a külső környezetben.

A szolgáltatásokért átlagosan 1,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,3 százalékkal.
A tartós fogyasztási cikkek ára 1,0 százalékkal nőtt, miközben a ruházkodási cikkeké 0,2 százalékkal mérséklődött.
Az egyéb cikkekért 2,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 8,4 százalékkal csökken tavaly júliushoz képest.
A háztartási energia ára átlagosan 2,7 százalékkal csökkent, ezen belül az elektromos energiáé 5,7, a távfűtésé 3,4 százalékkal.
Az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan nem változtak júliusban.
Az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal csökkent, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek 6,1 százalékos árcsökkenésének következménye.
Legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal a szolgáltatások drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint júniusban.
Kisebb mértékben, 0,3 százalékkal drágultak a szeszes italok, a dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül az üzemanyagoké 0,7 százalékkal. A háztartási energia ára nem változott. A ruházkodási cikkekért a nyári kiárusítások miatt 2,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Várható volt, hogy júliusban lassul az infláció, a friss adat - miszerint a fogyasztói árak 0,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban - alapján azonban nem változtak az alapfolyamatok - vélekedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett inflációs adatairól az Erste, a K&H, a Takarékbank és az ING makroelemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makroelemzője szerint a 0,4 százalékos inflációs adat nem jelent meglepetést, a piac ilyen mértékű árindexre számított. "A friss adat alapján nem változtak az alapfolyamatok. Így az adat nem érinti az általunk korábban prognosztizált inflációs pályát" - vélekedett szakember kommentárjában. 

Az elemző szerint az árak emelkedéséhez hozzájárult, hogy a szeszes italoknál, dohányáruknál 3,9 százalékos drágulás volt, és nőtt a szolgáltatások ára is, 1,9 százalékkal. Az inflációt ugyanakkor lefelé húzták az üzemanyagok, azok ugyanis 8,4 százalékkal lettek olcsóbbak az előző év azonos időszakához képest. 
A K&H várakozásai szerint az év végére várhatóan 3 százalék körüli szintre emelkedhet az infláció év/év alapon. Ebben szerepe van a bázisnak: tavaly a hatósági árak csökkenése lefelé húzta az inflációt, erre pedig az idén nem lehet számítani; ez felfelé nyomja majd az árindexet. Emellett a kiskereskedelmi forgalom alakulása arra utal, hogy van belső kereslet, ami a tartós fogyasztási cikkeken keresztül szintén hozzájárulhat az infláció emelkedéséhez - jelezte Németh Dávid.  
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői hangsúlyozták: az inflációs ráta elmozdulásának iránya megegyezett a várakozásukkal, de üteme meghaladta azt, hiszen a tapasztalt 0,2 százalékpontos esés felével számoltak júliusra. 
Úgy vélték, hogy a lassuló inflációs ráta elsősorban szezonális hatásoknak köszönhető, hiszen havi összevetésben az élelmiszerek és a ruházati cikkek ára csökkent. A júliusban a benzinkutakon látott üzemanyagár csökkenés egyelőre még nem tükröződik a KSH által gyűjtött havi adatokban, így a hatás először valószínűleg az augusztusi adatokban jelenhet meg.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely idén átlagosan 0,3 százalékos inflációs rátára számít, amit érdemben befolyásol majd az olaj világpiaci árának alakulása. Ha csökken és tartósan nyomott szinten marad az olajár, az kihat majd a magyarországi üzemanyagárakra is, akkor pedig ismét negatív előjelűek lehetnek az inflációs számok.
Az Erste elemzői hozzátették: a kedvező inflációs kilátások várhatóan nem fogják újabb kamatvágásokra sarkallni a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), mivel a júliusi kamatdöntéskor egyértelműen kimondta a monetáris tanács, hogy az 1,35 százalékos kamatszint van összhangban a jegybank inflációs céljával. Mindezek mellett azonban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed közelgő kamatemelése óvatosságra inti a magyar döntéshozókat - fűzték hozzá az elemzők.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a várakozásoknál kisebb mértékben nőttek az árak júliusban. Szerinte a következő hónapokban újra 0 százalék közelébe ereszkedhet az infláció az üzemanyagárak esése miatt.
A bázishatások miatt az árak növekedési üteme majd októberben gyorsulhat 1 százalék közelébe, decemberben pedig kissé 2 százalék fölé, így idén 0,3, jövőre pedig 2,4 százalékos átlagos inflációra lehet számítani, amire a sertéshús áfájának csökkentése minimális lefelé mutató kockázatot jelent - tette hozzá. Mivel a  pénzromlás üteme középtávon továbbra sem éri el a 3 százalékot, ugyanis a jövő év végi várakozások szerint 2,7 százalékos lesz, az MNB tartósan alacsonyan tarthatja az alapkamatot, legkorábban jövő ősszel várható kisebb kamatemelés - írta Suppan Gergely. 
Kiemelte: a maginfláció az 1,2 százalékról 1,3 százalékra való emelkedésével továbbra is az árnyomás hiányára utal.
Balatoni András, az ING vezető elemzője kifejtette: a júliusi infláció többé-kevésbé a várakozásaiknak megfelelően alakult. A fő hatás, ami miatt az árak dinamikája mérséklődött júniushoz képest az volt, hogy az élelmiszerárak havi bázison regisztrált csökkenése miatt az éves index ismét 1 százalék alá süllyedt a termékcsoport esetén. Hozzátette azonban, hogy felfelé húzta az indexet a dohánytermékek drágulása (elsősorban a jövedéki adó emelése révén). 
Az ING elemzője kifejtette, hogy folytatódott a maginfláció lassú konszolidációja, ami azt mutatja, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése egyre nagyobb árazási szabadságot biztosít a vállalatoknak, így várhatóan a gazdasági növekedés tovább emeli majd az alapvető inflációs nyomást.
Balatoni András szerint nagy meglepetés, hogy az üzemanyagárak emelkedtek havi bázison, így várhatóan a következő havi árindexben fog megjelenni a világpiaci olajár jelentős esésének hatása.

MNB: Érdemben nem változtak az inflációs alapmutatók júliusban
Nem mutattak érdemi elmozdulást júliusban az inflációs alapmutatók, amelyek szintje változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal - állapította meg a múlt havi inflációs adat közzétételét követően kiadott keddi elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A KSH jelentése szerint az éves infláció júliusban 0,4 százalék volt, júniushoz viszonyítva pedig változatlan, az éves maginfláció 1,3-ra emelkedett az előző havi 1,2 százalékról.
Az infláció mélyebben rejlő folyamatait megragadni hivatott alapmutatók közül az indirekt adóktól megtisztított maginfláció az MNB számítása szerint júliusban 1,1 százalékra mérséklődött a júniusi 1,2 százalékról. A másik két alapmutató is csökkent kissé: a keresletérzékeny infláció 1,9 százalékra az előző havi 2,0-ről, a ritkán változó árú termékeke inflációja pedig 2,1 százalékra az előző havi 2,3 százalékról.
Az MNB elemzése megállapítja, hogy a feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje csökkent az előző hónaphoz képest, míg a tartós és a nem-tartós iparcikkek árai emelkedtek. A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,8 százalékkal nőttek. E termékkörön belül a mobiltelefon és internet árak számottevően növekedtek, ezt leszámítva általánosan visszafogott árváltozások voltak megfigyelhetők.