Márciusban az ipari termelés volumene 2,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól, amikor azóta is példátlan mértékben 13,9 százalékkal nőtt a kibocsátás. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 1,9 százalékkal nőtt, mivel idén márciusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2017-ben - jelentette az első becslése alapján kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző havitól 0,7 százalékkal elmaradt az ipar szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított teljesítménye márciusban. Havi összevetésben az idén márciusban csökkent először az ipari termelés, tavaly öt ilyen hónap is volt.
A termelés az év első három hónapjában 2,5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Paczári Miklósné, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a főbb ágazatokban a nyers adatok átlagos körüli termeléscsökkenést mutatnak, a gépek és gépi berendezések gyártása terén viszont nagyobb volt a visszaesés. A hideg idő miatt az energiaszektorban nőtt a termelés, illetve néhány kisebb súlyú ágazatban volt nagyobb a kibocsátás márciusban, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt 12 hónap éves nyers adatait vizsgálva tavaly áprilisban és decemberben csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest, áprilisban 2,7, decemberben pedig 0,5 százalékkal. A másik tíz hónapban nőtt a termelés a nyers adatok szerint.
A munkanappal kiigazított adatokat tekintve ugyanakkor az elmúlt 17 hónap mindegyikében nőtt az ipari termelés volumene.
A márciusi ipari termelés részletes adatait május 14-én közli második becslése alapján a KSH.
Az elemzők a márciusi fiaskó után is bizakodók
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez elküldött kommentárjában megállapította, hogy a 3 százalékos piaci várakozástól márciusban elmaradt az ipari termelés 1,9 százalékos munkanaphatástól megtisztított éves növekedése.
A KSH adatközlése még semmiféle információt nem tartalmaz a részleteket illetően. Az ING vezető elemzője szerint azonban az élelmiszeripar javuló teljesítménye márciusban is folytatódhatott, míg a nagyobb súlyú autógyártás és elektronikai ipar átlag alatti teljesítménnyel rukkolhatott elő.
A gyengén teljesítő ipari, illetve a vártnál jobb kiskereskedelemi adatok fényében az ING 3,8 százalékos első negyedévi GDP növekedési előrejelzését még mindig inkább pozitív kockázatok övezik - összegezte az elemző.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének várakozásaitól is elmaradt az ipar márciusi teljesítménye, aminek egyik oka, hogy idén kettővel kevesebb munkanap volt. Feltételezése szerint a húsvéti ünnepek hatását mutatja, hogy szezonálisan és munkanappal kiigazítva az előző hónaphoz képest csökkent a termelés, mivel több üzem is szünetet tarthatott. A következő hónapokban visszatérhet az erőteljesebb növekedés részben új autómodellek hazai gyártása, új kapacitások üzembe helyezése miatt, részben pedig a tavalyi második félévi gyenge bázis hatására. Áprilisban - például - két munkanappal több volt, így a nyers adat megközelítheti a kétszámjegyű növekedést - vélekedett az elemző.
Idén összességében 6,5 százalékosra gyorsulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 4,8 százalék után, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a GDP-növekedés idei gyorsulásához. Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások. A Takarékbank idén 4,5 százalékos GDP-növekedésre számít, de a számos felfelé mutató kockázat miatt a növekedés ennél gyorsabb is lehet.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szűkszavú kommentárjában a márciusi kisebb negatív meglepetés ellenére továbbra is pozitívnak látja az ipari kilátásokat. A főbb exportpiacok pozitív konjunktúrája mellett a korábbi évek kapacitásbővítései is termőre fordulnak az elkövetkező időszakban. Az ipari teljesítmény növekedése így valószínűsíthetően az idei évben is a GDP-növekedés stabil bázisát jelenti majd - jósolta az elemző.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője a márciusi visszaesést egyrészt a magas bázissal, másrészt a húsvéti szünet hatásával magyarázta. Az utóbbi időben a magyar ipar teljesítménye elég változékonyan alakult, voltak komolyabb megtorpanások és kiugró hónapok, ezért arra intett, hogy egy-egy hónap adatait óvatosan kell kezelni. A hosszabb távú trendek alapján felívelő pályán van a magyar ipar. Németh Dávid továbbra is arra számít, hogy az idén több mint 5 százalékos növekedést ér el a magyar ipar.
