A jegybank felügyelete alá került a takarékszövetkezeti rendszer

Varga Mihály a változtatásokat azzal indokolta, hogy a kormány továbbra is stabil, versenysemleges, a gazdaság érdekeit megfelelően szolgáló hitelintézeti és bankrendszert szeretne. Jelezte, a felügyelet nemcsak ellenőrizhet, hanem menet közben beavatkozhat, például a takarékszövetkezeti integráció központi bankját átfogó vizsgálat indítására kötelezheti.

A tárcavezető szerint sokkal szigorúbb, egységesebb ellenőrzést jelent, hogy a felügyelet kezdeményezési hatáskörébe kerülnek a bírságok, a szankciók, a felfüggesztések, valamint az engedélyek visszavonása. Fontos módosításként értékelte továbbá, hogy nem jogszabály jelöli majd ki hosszú távon a takarékszövetkezeti integráció központi bankját, ami most a Takarékbank, hanem a versenysemlegességet érvényesítve a szövetkezeti hitelintegrációs szervezetnek lesz nagyobb jogosítványa. 

A parlament döntésének eredményeként a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) dönthet majd a jövőben a tisztségviselői felfüggesztésekről.

Demján Sándor korábban nyílt levélben írt arról, hogy a takarékszövetkezeti integráció célja a szövetkezeti szektor eredményének és vagyonának növelése volt, az eddigi események azonban ennek ellenkezőjét támasztják alá. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke szerint az FHB tőkeemelésénél bizonyos szövetkezeteket kényszerítettek, hogy "a névérték hétszeresén vegyenek új részvényeket". Demján Sándor állította továbbá, hogy egyes üzleti körök "céghálót szőnek" a takarékszövetkezeti szektor köré, és "parazitaként szívják ki erőforrásait".

A miniszterelnök válaszában azt közölte, a kormány sikeresnek ítéli, egyben lezártnak tekinti a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, "kétes ügyletektől való megszabadítását" és feltőkésítését. Jelezte azonban, elfogadja Demján Sándornak azt a véleményét, hogy a takarékszövetkezeti rendszer nem működhet megfelelő felügyelet nélkül. Azzal is egyetért - közölte -, hogy a felügyelet szempontjából a magyar bankszektornak versenysemlegesnek kell lennie.

Orbán Viktor azt is tudatta, a kormány ellenzi, hogy a takarékszövetkezetek további FHB-részvényeket vásároljanak. Ennek megakadályozására a szükséges lépéseket megteszik. Hozzátette, a Demján Sándor nyílt levelében tudomására hozott feltételezett összefonódásokról alapos tényfeltárás után és kellő időben tájékoztatni fogja az OTSZ elnökét.

Varga Mihály tájékoztatása szerint a kormány a jegybank és a bankszövetség munkatársainak bevonásával készítette el javaslatát.

A Magyar Bankszövetség hétfőn jelezte, egyetértenek a parlament elé került jogszabály-változtatás, szerintük ugyanis a javaslat elfogadásával meg tud szilárdulni az európai színvonalú, egységes, a törvényes és az etikai elvárásoknak mindenben megfelelő magyar hitelintézeti szektor. Az MNB szintén támogathatónak nevezte a módosítást és közölte, a felkészült a megújuló keretrendszer megfelelő felügyeletére. 

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a törvényjavaslatot ismertetve kifejtette: a 2013-as törvény elindította a szövetkezeti integrációt, amelynek célja, hogy hosszú távon is megalapozzák a szektor stabilitását és fenntarthatóságát. Az elmúlt hónapokban az integráció folyamatának első fázisa lezárult, ami lehetőséget adott a kormánynak, hogy a szövetkezetek stabilitását és az átláthatóságot tovább fokozza, ezért úgy döntött, hogy egy újabb törvény előterjesztésével szabályozza a szövetkezetek felügyeletét - magyarázta.

Az államtitkár közölte: a módosítások lényege, hogy a jegybank felügyeleti jogkörét kiterjesztik a szövetkezetekre, így ebben a szektorban is átlátható és versenysemleges szabályozás alapján működhetnek a pénzintézetek csakúgy, mint a bankszektorban. Olyan jó és előremutató jogszabályról van szó, amely a stabil működést és a hitelezés előmozdítását szolgálja - értékelt.
  
Törvényalkotási bizottság: a javaslat az ügyfelek bizalmát növeli

Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság többségi véleményét ismertetve elmondta: a testület formai változtatásokat tartalmazó összegző módosító javaslatot nyújtott be, az ellenzék érdemi kritikát nem fogalmazott meg a törvényjavaslattal kapcsolatban. 

A képviselő meglátása szerint azért nem, mert talán belátták, hogy szükség van az erős felügyeletre a pénzügyi szektorban. A törvényjavaslat az ügyfelek bizalmát növeli, fokozza az átláthatóságot és erősíti a stabilitást - emelte ki.

Bárándy Gergely (MSZP) a bizottság kisebbségi véleményéről beszámolva azt hangsúlyozta, hogy elsősorban nem a törvény tartalmáról, hanem annak kidolgozottságáról, kodifikációs színvonaláról volt szó az ülésen, ugyanis olyan színvonalon nyújtotta be az előterjesztő miniszter a törvényt, hogy a bizottságnak "elég vaskos" módosító javaslatot kellett beterjeszteni hozzá.

Fidesz: szükség van az erős integrációra és felügyeletre

Mengyi Roland, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a takarékszövetkezeti rendszer működési problémái miatt elindult a szektor átalakítása, és az elmúlt három évben komoly munka eredményeként létrejött a szövetkezeti integráció, amely elérte a célját. A takarékszövetkezeteknek 1,3 millió ügyfelük és 1500 fiókjuk van, a magyarországi bankfiókok több mint fele a takarékszövetkezeteké - mutatott rá.
Úgy vélte, egységes, erős piaci tényezővé kellett tenni a korábban széttagolt rendszert, és a szövetkezetek a hazai bankpiac egyik legnagyobb és legbiztonságosabb szereplőjévé váltak. Kiemelte: a korábbi botrányok és visszaélések bizonyítják, hogy kell az erős integráció és felügyelet a szektorban.

MSZP: kormányzati kötélhúzásról van szó

Szakács László (MSZP) közölte, nem támogatják a törvényjavaslat elfogadását, az ugyanis nem az emberek problémáinak megoldásáról szól, hanem kormányzati "kötélhúzásról" van szó. Nem sikerült azt a tengelyt felállítani, amelynek része Lázár János miniszter, Spéder Zoltán, a posta, az FHB és takarékszövetkezetek - mondta.

Rámutatott, hogy Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke és Patai Mihály, a bankszövetség elnöke is levelet írt a kormánynak, kifogásolva a takarékszövetkezeti integrációt. A levelekből idézve elmondta, a takarékszövetkezetek az integráció előtt 10 milliárd forintos többlettel rendelkeztek, az integráció után kétmilliárd forint mínusszal zártak. Hozzátette: az FHB - visszaélve az integrációban meglévő fölényével - arra kényszerítette a takarékszövetkezeteket, hogy hétszeres áron jegyezzenek le részjegyeket. Emellé olyan cégháló épült, amelyből parazitaként ki tudták szívni a nyereséget - idézte Demján Sándor levelét.

Szakács László szerint a levelek beérkezése után született a törvényjavaslat, amelyet színvonalából ítélve vélhetően nem a nemzetgazdasági tárca készített. Megjegyezte, elfogadhatatlan, hogy a törvényjavaslat eredeti szövege nem tartalmazta a hatályba léptető rendelkezéseket.

Tukacs István szerint ez az egész egy "szégyenteljes történet", és a "pénzügyi hálózat lenyúlásáról" van szó. Úgy vélte, miután "körmönfont módon lenyúlták az egész szektort", most "szedett-vedett módon", hiányosságokkal próbálnak szépíteni az ügyön, de ez most már nem fog menni. A képviselő azt mondta: nem kellene megvédeni azokat, akik jól jártak, és "védeni a védhetetlent".

Legény Zsolt kiemelte: a miniszterelnöknek van egy lázálma, amely "rémálommá válik a magyar társdalomnak", vagyis hogy egy új oligarcharéteget akar kinevelni a Fidesz. Ennek egyik eleme a takarékszövetkezetek "lenyúlása", tulajdonosi hátterük átrendezése - vélekedett.

Jobbik: ne a parlamentben vívják meg a bandaháborúkat  

Z. Kárpát Dániel úgy értékelte, hogy ettől a kormánytól rendelni lehet törvényjavaslatot. Az előterjesztésre utalva arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza "ezt a kodifikációs szemetet". Nincs miről vitatkozni; a bandaháborúikat vívják meg a saját szekértáborukban, ne tekintsék a parlament egészét ehhez díszletnek! - fogalmazott Z. Kárpát Dániel. Az ellenzéki politikus szerint az előterjesztés nem a jegybank felügyeleti jogköreinek kiterjesztéséről szól, hanem érkezett a bankszövetségtől egy levél, egy rendelés, és benyújtották a törvényjavaslatot. Megjegyezte: így is sokkal szorosabb a kormány kapcsolata a Magyar Bankszövetséggel, mint kellene. A jobbikos képviselő is azon a véleményen volt, hogy nem a nemzetgazdasági tárca készítette a javaslatot.