Csökkent a hamisított termékek iránt kereslet a magyar lakosság körében az idén a tavalyihoz képest - derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A "legkelendőbb" termék idén is a hamis ruha volt tizenhat százalékos aránnyal, ami négy százalékpontos csökkenés 2015-höz képest.
A tájékoztatás szerint a vizsgált időszakban a lakosság tizenhárom százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket. Ez a legalacsonyabb érték a 2009 óta végzett felmérések alapján.
Hamis parfümöket csak majdnem minden tizedik megkérdezett vásárolt, míg hamis gyógyszereket egy százalékuk, jogsértő CD-t vagy DVD-t pedig összesen négy százalékuk. A hamis gyógyszerek esetében két százalékponttal csökkent, az adathordozóknál viszont ugyanennyivel nőtt a fogyasztók aránya tavaly óta.
A felmérésből kiderült az is, hogy a hamisított ruházati termékek és élelmiszerek tipikus vásárlói többnyire Budapesten élnek, harmincévesek, szakmunkás végzettségűek vagy érettségivel rendelkeznek és nagyon alacsony a jövedelmük. Az illatszerek esetén a fogyasztók elsősorban közép-magyarországiak és harminc év alattiak. A jogsértő CD, DVD és a számítógépes programok tipikus vásárlói pedig a fiatal, budapesti, még tanuló státuszú férfiak.
A kutatás kitért az illegális letöltésekre is, idén a válaszadók nyolcvan százaléka cáfolta, hogy valaha nézett, illetve hallgatott illegális tartalmakat. Az adatokból látható, hogy a magyar lakosság többsége nem vallja be a filmek és zenék jogsértő használatát, azonban 1-2 százalékponttal évről-évre nő azok aránya, akik elismerik, hogy letöltöttek ilyen tartalmakat - írták.
Ismét nőtt a legális letöltési lehetőségek ismertsége az internethasználók körében, míg 2015-ben a válaszadók 59 százaléka tudott ilyen lehetőségről, 2016-ban már 77 százalékuk volt tisztában olyan legális források létével.
Idén a válaszadók kétharmadának döntésében az játszotta a döntő szerepet, hogy a hamis árucikk "olcsó volt". A megkérdezettek 54 százaléka állította, hogy nem volt gond a vásárolt termék minőségével, 44 százaléka pedig nem törődött a termék származásával - áll a közleményben.
