A görögöknek várniuk kell az újabb hitelrészletre

Jeroen Dijsselbloem, holland pénzügyminiszter, az Eurogroup elnöke elismerte, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kormánya nagyon sokat tett a hitelfeltételek teljesítése terén, de néhány reform még hátra van. Ezeket sürgősen be kell vezetni, mert csak ekkor lehet felszabadítani a hitelkeret újabb részletét és megkezdeni a tárgyalásokat más nagy kérdésekről, a görög bankok feltőkésítéséről és a hitelkönnyítésről.

A vita most konkrétan arról folyik, hogy mi legyen az az összeghatár, amely alatt a hitelező nem foglalhat le egy ingatlant a hátralékos jelzálogkölcsön-tartozás fejében.

A görög pénzügyminiszter szerint a hitelezőkkel folytatott tárgyalások közel állnak a befejezéshez, és ennek alapján „politikai döntést” lehetne hozni a hitelrészlet folyósításáról.

Ezt a véleményt a francia pénzügyminiszter is osztja. Ilyen adósvédelmi szabályok Franciaországban és Németországban is vannak és „furcsa többet követelni Görögországtól, mint ami a hitelező országokban van” - mondta Michel Sapin.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes tagja azt mondta, hogy személy szerint „ésszerűen optimista” a megállapodást illetően, és „ha ma nem is, a következő napokban sikerül egyezségre jutni”.

Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF nyáron hagyta jóvá a 2010 óta már harmadik, ezúttal nyolcvanhatmilliárd eurós mentőcsomagot a csőd fenyegette Görögország számára. Az első, tizenhárommilliárd eurós részletet már augusztusban folyósították, de az újabb kétmilliárd eurós részletet csak akkor szabadítják fel, ha a hitelezők által kiküldött ellenőrök szerint Athén megfelelő ütemben teljesíti a vállalt hitelfeltételeket.

Görögország a válság évei alatt GDP-je negyedét elvesztette, részben a hitelezők által követelt megszorító intézkedések következtében. A görög hazai össztermék a második negyedévben a fogyasztás és az export megélénkülésének köszönhetően 0,9 százalékkal bővült. Az Európai Bizottság múlt héten közzétett őszi prognózisa szerint azonban az ország a tavalyi 0,7 százalékos növekedés után visszasüllyed a recesszióba, és a hazai össztermék az idén 1,4 százalékkal, jövőre pedig 1,3 százalékkal zsugorodik. A bizottság májusban még 0,5 százalékos növekedést prognosztizált erre az évre.