Alacsony kamatozású hitelkonstrukció segítségével vásárolhatnak területet a földművesek abból a 380 ezer hektár állami szántóföldből, amelynek október közepén kezdődhet az értékesítése – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára.
A húszéves elidegenítési tilalom lehetne az alacsony kamatozású kölcsön fedezete, mivel bedőlt hitelnél az állam bármikor visszavehetné a területet. A földek értékesítése – mivel kis birtokméretekről van szó – egyértelműen a helyben élő földműveseket segíti, emellett a még mindig gondot jelentő osztatlan közös tulajdonok felszámolásához is hozzájárul.
– Kinek éri meg földet vásárolni az államtól, és egyáltalán kinek engedi a törvény?
– Egyértelműen a kis- és családi gazdálkodóknak segít az állam azzal a 380 ezer hektárnyi állami területtel, amelynek értékesítéséről nemrégiben döntött a kormány. Az említett terület összesen ötvenezer helyrajzi számot jelent, ebből negyvenegyezer helyrajzi szám tíz hektár alatti földekből áll. Hangsúlyozom, ez a döntés egyértelműen a családi gazdaságokat segíti. Egy nagyüzemet nem nagyon érdekel mondjuk nyolc hektár szántó. Ráadásul a jogi személyek a hatályos törvények szerint nem is tudnak földet szerezni.
– Sokan nagynak tartják a 380 ezer hektáros értékesítendő területet. Hogyan arányul ez az összes, mezőgazdasági művelésbe vont területhez?
– Mintegy hatmillió hektár mezőgazdasági művelésbe vont terület található Magyarországon, tehát a meghirdetett 380 ezer hektár ennek mindössze körülbelül hat százaléka. A hazai termőterületek kilencven százaléka jelenleg is magánkézben van. Az államnak tehát nincs akkora szerepe ezen a piacon. De marad még így is bőven állami terület, erdőterületek, védett természeti területek, oktatási és kutatási intézmények területei, valamint a honvédséghez tartozó földek. Ezeknek az értékesítéséről természetesen szó sincsen, sőt védett természeti területeket jelenleg is vásárol az állam. Amit eladásra kínálunk, az szinte mind szántó művelési ágban van. Fontos azt is megjegyezni, hogy az eladásra kínált területeket most is a gazdák művelik.
– A gazdatársadalmat a mai napig súlyosan érintő osztatlan közös tulajdon felszámolásában segít?
– Természetesen, ez nagyon fontos felvetés. A 380 ezer hektár mintegy tíz százaléka osztatlan közös tulajdonban van, amivel az állam ebben a formában nem tud mit kezdeni. De sorolhatnánk még azokat a gyümölcsösöket is, ahol az államé a föld, maga az ültetvény pedig a gazdáé. Vagy akár azokat a halastavakat is meg lehet említeni, ahol a tómeder állami tulajdon, míg a gátrendszer, vízjogi engedély, zsilip, műtárgyak mind magánkézben vannak. Ezeket semmi értelme továbbra is állami tulajdonba tartani.
– Szóba került, hogy a vásárláshoz kedvező hitelkonstrukciót biztosítanak. Vannak már konkrétumok?
– A kormány felkérte a Magyar Fejlesztési Bankot egy kedvező hitellehetőség kidolgozására. A megvásárolt területre húszéves elidegenítési, terhelési tilalom, valamint állami visszavásárlási jog vonatkozik. A visszavásárlási jog egyfajta fedezet a bank számára, ezért is bízom abban, hogy megoldható lesz a liciten kialakult végleges vételár finanszírozása. A tervek szerint egy rendkívül kedvező, kétszázalékos kamatozású konstrukció valósulhat meg. De szerintem kisebb földek vonatkozásában sok helyen önerőből, családi összefogással is területhez juthatnak a gazdálkodók.
– Az ellenzék élesen bírálja a földek privatizálását, főként azt, hogy az Országgyűlésnek nem kell megszavaznia a döntést. Miért nem kell szavaznia a Háznak?
– A privatizáció szót felejtsük is el. Itt nyilvános liciten, korlátozott mértékben és csak a törvényi feltételeknek megfelelő gazdák tudnak vásárolni. A parlamenti vita kapcsán emlékeztetnék mindenkit arra, hogy az állami földekről és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetről (NFA) kétharmados törvény rendelkezik, benne az esetleges értékesítésre vonatkozó szabályokkal. Ezt a törvényt 2010-ben a teljes Jobbik- és LMP-frakció is megszavazta. Amikor szakmai kérdésről volt szó, akkor támogatták, most politikát akarnak csinálni belőle.
– Tehát eddig is volt lehetőség állami földértékesítésre? Akkor miért van most ekkora visszhangja?
– Sőt, nemcsak lehetőségünk volt rá, hanem konkrét adás-vételekre is sor került. Az NFA-törvény, mint említettem, ezt korábban is lehetővé tette. Tavaly január 1-je óta például háromezer, három hektár alatti birtoktestet értékesített az állam. Jól látható, hogy óriási igény van a gazdák részéről az állami parcellák megvásárlására. Ezt az igényt öntötte formába a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
– Említette, hogy jelenleg is bérbe adott területekről van szó. A földtörvény szerint elővásárlási jog illeti a bérlőt, ezért a szocialisták szerint ez is csak egy olyan döntés, amellyel a fideszes haverok járnak jól. Mi garantálja, hogy ez ne így történjen?
– Ez a vád csupán azok fejében kerülhet elő, akik nem olvasták a földtörvényt. A szabályozás ugyanis világosan fogalmaz, azt a jelenlegi haszonbérlőt illeti meg elővásárlási jog, aki már legalább három éve műveli az adott területet. A Földet a Gazdáknak program 7500 nyertese egyébként sem párttagsági könyvvel tudott nyerni. Elhiszem, hogy a szocialisták nem tudnak mást elképzelni, de az az idő már rég lejárt, most már csak az ő emlékezetükben él tovább. Tehát üres vádaskodás az egész. Korábban sem fideszesek, hanem gazdák nyertek, akiknek a jelentős része csak 2013-ban, 2014-ben lépett birtokba, tehát nincs meg a három éve.
– Akkor a 2010 előtti kormányoktól sokszor irreálisan alacsony díjért bérbe vett területeken gazdálkodók is jól járnak?
– Nem nagyon, mert akkoriban inkább a nagyüzemek, jogi személyek kaptak földeket. Jogi személyek pedig nem szerezhetnek termőföldtulajdont. Pont azok tudják megvenni a területeket, akik elől korábban elvették a földet. Találkoztunk olyan esettel, hogy budapesti székhelyű volt a haszonbérlő cég, tehát sem földműves nem volt, sem helyben lakó. De a magánszemélyek is legfeljebb háromszáz hektár földterülettel rendelkezhetnek.
– Ha a bérlő nem él elővásárlási jogával, vagy nincs neki, akkor mi garantálja, hogy ne kelljen elhagynia a területet?
– Erről a polgári törvénykönyv rendelkezik. A szabályozás szerint a bérleti jogviszonyt nem befolyásolja egy esetleges tulajdonosváltás. Ha a bérleti szerződés előnytelen a vevő számára, akkor a korábbi szerződést pedig meg fogja támadni. Ebből lehetnek később jogviták, de remélem minél több földműves vásárol így is a régi nagyüzemek által művelt területekből.
– Hogyan történik majd a földértékesítés, mi garantálja, hogy nem kerül spekulánsok kezére a meghirdetett birtok?
– Ismét csak az NFA-törvényre tudok hivatkozni. Három hektár felett nyilvános liciten értékesítünk, amely a mindenkori piaci ár plusz tíz százalékáról indul, természetesen a helyi adottságokat figyelembe véve. Csak három éve helyben lakó, magyar állampolgár, földműves indulhat. A földszerzési korlát miatt pedig csak az, akinek nincs még háromszáz hektárja. Ezenfelül természetesen a legjobb árat is neki kell kínálnia. Tekintettel arra, hogy elidegenítési és terhelési tilalom lesz bejegyezve húsz évre ezekre földekre, valamint állami visszavásárlási garanciában is részesítjük ezeket területeket, így a spekulánsok és a befektetők ki vannak zárva.
– Az állami visszavásárlási joggal mikor tud élni az NFA?
– Az állam csak akkor veheti vissza az adott területet, ha a vevő már nem tudja tovább fizetni a földvásárlási hitelt. Mivel fedezet helyett állami garanciavállalást kap a pénzintézet, ezért ha a hitel bedől, az államnak feltétlenül vissza kell vennie a területet. Az elidegenítési tilalom alól természetesen a törvényes öröklés kivétel.
– Mekkora bevétele származik az államnak a földértékesítésből, és mire költi?
– Ma egy hektár szántóföld átlagosan egymillió forintba kerül. Most még azt nem tudjuk, hogy liciteken milyen árak alakulnak ki, de ha ezzel számolunk, akkor százmilliárdos bevétel keletkezik. A kormány viszont azt egyértelműen eldöntötte, hogy nem lehet működésre fordítani a pénzt. Más állami tulajdonú vagyont kell képezni, amely valamilyen fejlesztést szolgál.
– A legtöbb gazdálkodót az érdekli, mikor kezdődnek a licitek.
– Rövid felkészülési idő után szerintem már október környékén el tudjuk kezdeni a licitek lebonyolítását.
