Az erzsébetvárosi „bulinegyed” jelentősége, bevétele nemzetgazdasági szempontból is számottevő. Turisztikai szakemberek szerint ezért elengedhetetlen, hogy szabályozására minden érdekelt szempontjait figyelembe vevő, hosszú távon fenntartható megoldás szülessen.
A cél, hogy a városrész kulturált környezetet kialakítva, színvonalas vendégsereget fogadjon (Fotó: Varga Imre)
A romkocsmanegyed Budapest turisztikai kínálatának olyan értékes, nemzetközi vonzásképességű része, amelynek gazdasági jelentősége – adóbevételek és munkahelyteremtés szempontjából – elengedhetetlen. Ugyanakkor joggal vetődhet fel, hogy tényleg ennek a jellemzően viselkedni nem tudó, keveset költő és rövid ideig maradó vendégkörnek a fővárosba csábítása felel-e meg leginkább a hosszú távú turizmusfejlesztési elképzeléseinknek – közölte lapunkkal a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége. A turisztikai szakemberekből, tanácsadókból álló testület szerint hiba lenne negligálni azokat a véleményeket, amelyek szerint a mulatónegyed az egykori gettó területén sértheti a helyi zsidó és polgári hagyományokat. A „bulinegyed” újra élhetővé alakítása tehát nem csupán azért fontos, mert a helyieknek elemi joguk van az élhető lakóhelyre, de a fenntartható turizmus alapvető érdeke is ez. A nemzetközi tapasztalatok alapján a lakosság és a turizmusipar érdekeit össze kell hangolni – szögezték le.
A szakemberek szerint ehhez a helyi panaszok hatékony kezelése, a kritikus konfliktushelyzetek lakosságpárti feloldása, az ott élők és a turizmus hosszabb távú együttéléséhez szükséges feltételek megteremtése szükséges. Úgy vélik, elengedhetetlen a korszerű látogatómenedzsment minőségi arculat kialakítása, a 21. századi technológiával felvértezett turistainformáció, a közrend biztosítására pedig az idegennyelvű biztonsági szolgálat vagy turisztikai rendőrség alkalmazása. A turisztikai tanácsadók szerint a budapesti romkocsmanegyed jelentősége országos, ezért feltétlenül szükséges egy döntéshozó kerekasztal létrehozása az erzsébetvárosi lakosság, a vállalkozók, a helyi és fővárosi önkormányzat, a Magyar Turisztikai Ügynökség, civilszervezetek és turisztikai szakemberek bevonásával.
A Turisztikai Tanácsadók Szövetségének javaslata, hogy a belső-erzsébetvárosi romkocsmanegyed váljon úgynevezett turisztikai mintaterületté.
A turizmust lehetetlen az ott élők ellenében fejleszteni, ez hosszú távon életképtelen megoldás – mondta lapunknak Fekete Mátyás, a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének elnöke. Szerinte sokan vélik, hogy a helyi turizmus fellendülése miatt annyira felmentek az ingatlanárak, hogy azok is profitálnak belőle, akik inkább a költözést választják, és eladják a lakásukat. De mi van akkor, ha valaki nem akar elmenni, hiszen ott nőtt fel, ott él a családja, barátai – vetette fel. A probléma szerinte messzebbre vezet: nincs nemzeti légitársaságunk, így más államok légifuvarozói segítségével vagy „fapados” járatokkal közelíthető meg az ország, így egy bizonyos vendégkör eleve nem választja Budapestet, amelyik igen, az pedig nem a legfizetőképesebb réteg.
A mintaprojekt, mint mondta, azt jelentené, hogy kulturált környezetet kialakítva, színvonalas vendégsereget kellene fogadni. A cél a hosszú távú gondolkodás és a fenntarthatóság. Olyan megoldásokat is el tudna képzelni, mint hogy azoknak, akik számára tolerálhatatlan a lakóhelye környékén tapasztalható állapot, anyagi kárpótlást vagy csereingatlant ajánljanak fel a városnegyed más pontján. Fekete Mátyás jelezte, a további lépésekről az általuk javasolt döntéshozó kerekasztal résztvevői, az ott élők és a turizmusból profitálók – helyi vállalkozók és az önkormányzat –, valamint a turisztikai szakmai szervezetek egyeztethetnének. Mint ismert, február 18-án érvénytelenül zárult a belső-erzsébetvárosi vendéglátóhelyek nyitva tartásáról szóló helyi népszavazás, amelyet követően a helyi önkormányzat jelezte, az eredménytől függetlenül továbbra is fel kíván lépni a vendéglátóhelyek és a turisták okozta problémák megoldása érdekében, és növelni kívánja az ott lakók nyugalmát biztosító pénzügyi forrásokat és intézkedéseket.
