A feldolgozóipar áll a gazdaságfejlesztés középpontjában

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő kormányzati intézkedésekről és tervekről szólva kiemelte: a következő időszak gazdaságpolitikájának fő szempontja, hogy a termelőágazatokat kell fejleszteni az uniós forrásokból. Hangsúlyozta azt is: a következő időszakban alapvetően a kis- és középvállalkozásokat támogatják az uniós forrásból. 
Az államtitkár emlékeztetett: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) belül eddig két pályázatot írtak ki, az egyik a kis- és középvállalkozások kapacitásbővítését támogatja 8,5 milliárd forintos összeggel. Hozzátette: a kapacitásfejlesztési pályázat lesz a gazdaságfejlesztés gerince. 
Olyan gépek beszerzését támogatják, amelyek révén a vállalkozás nagyobb értéket állít elő, "elvárás, hogy növeljék az árbevételüket, valamint növelni kell a foglalkoztatottak számát is" - mondta Glattfelder Béla, hozzátéve: a beruházásoknál különböző fenntarthatósági követelményeket fogalmaznak meg.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a lehető leghamarabb szeretnének kiírni egy munkahelyteremtő pályázatot, munkahelyenként kétmillió forinttal, amely az úgynevezett szabad vállalkozási zónákban vehető igénybe, vagyis a leghátrányosabb helyzetű településeket érinti.
A turizmusban tervezett fejlesztésekről szólva kiemelte: nagy volumenű vár- és kastélyfelújítási program indul, melyeknek teljes támogatása a következő hét évben mintegy negyvenmilliárd forintot tesz ki.
Az államtitkár kitért a kutatás-fejlesztési támogatásokra is, amivel kapcsolatban megjegyezte: szerinte rossz irány volt, hogy eddig jellemzően nagy összegű programokat támogattak. Hozzátette: szeretné, ha a kutatási és fejlesztések pályázatok maximális értéke ötvenmillió forint körüli szintre csökkenne, így a kis- és közepes vállalkozások jobb eséllyel pályázhatnának.
Homolya Róbert, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa a közbeszerzés területén várható változásokat ismertetve kiemelte: bővülni fog a közbeszerzési piac. Rámutatott: a kormány elkötelezett a rendszer megújítása mellett, az elfogadott koncepció lényege, hogy a rendszer legyen egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb. A tervezett változások közül kiemelte, hogy úgynevezett normatív alkalmassági követelményrendszert kívánnak bevezetni és megkönnyítik a kis- és közepes vállalkozások indulását a közbeszerzési eljárásokban.
Homolya Róbert fontosnak nevezte, hogy a jövőben a gazdaságilag legelőnyösebb és legfenntarthatóbb ajánlat legyen a győztes. Az új uniós irányelv a minőségi kiválasztásról szól, ennek megfelelően a kormány nem a legolcsóbb ajánlatot várja, hanem hogy a rendelkezésre álló összegből a legfenntarthatóbb, legjobb minőségű, legköltséghatékonyabb és a legkörnyezetkímélőbb beruházás valósuljon meg - mondta.
A miniszteri biztos kitért az ellenőrzés kérdésére is, és azt mondta: a közbeszerzési hatóságnak az is feladata lesz, hogy a szerződések teljesítését is ellenőrizze.