Gazdaság
A fejlődést ösztönzi a jövő évi büdzsé
„A 2018-as költségvetés célja a gazdasági növekedés, a családok segítése és a munkából élők támogatása” – emelkedik a reklámadó
Módosította tegnap az Országgyűlés a reklámadó mértékét: az idei második fél évtől 7,5 százalékos lesz az adókulcs. Azok a vállalkozások mentesülnek az adófizetés alól, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a százmillió forintot. A plenáris ülésen a képviselők vitatkoztak a jövő évi adóváltozásokról is. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerint a magányszemélyeknek és a gazdaságoknak is adócsökkentést hoznak a változások, amelyek elősegítik a gazdaság fehérítését és a versenyképesség javítását is.
Többek közt kedvezően változik az ingatlan-bérbeadás vagy az orvosi praxis átadásának adózása, kedvezményekre számíthatnak az áruszállítók, módosulnak a munkáltatók által nyújtható mobilitási lakhatási támogatás feltételei. Ezek mellett kevesebbet fizetnek majd a nappali tagozatos kisadózók, a társaságiadó-törvény változtatásával közcélú beruházásokat ösztönöznek és a hazai kisüzemi sörfőzdék adózási küszöbét is megemelik. A Jobbik szerint azonban 2010 óta egy „egzotikus adófajtákkal teletömött” adórendszer alakult ki. Z. Kárpát Dániel ismertette: szakértőik hatszázmilliárd forint vagy teljesen felesleges, vagy homályos tételt találtak a jövő évi költségvetés tervezetében. Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta: a kormánynak az az adópolitikai elve, hogy a „mi kutyánk és kölykei jól járjanak”. Úgy vélte, a társadalom öt-nyolc százaléka tartozik abba rétegbe, amelynek a Fidesz többszörösen kedvezményez az egykulcsos adóval. Gúr Nándor (MSZP) szerint a jövő évi költségvetésben a változtatások nagy része a munkához nem kötődő jövedelmeket érinti „az önök holdudvarához tartozók érdekei szerint”.
A képviselők a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekről is szót ejtettek, Banai Péter Benő, az NGM államtitkára szerint a gazdasági növekedés, a családok segítése, a munkából élők támogatása és a vállalkozások fejlesztése áll a 2018-as büdzsét megalapozó törvények középpontjában ugyanúgy, ahogy a költségvetésében – közölte a távirati iroda. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) „felszíni kezelésként” értékelte a szociális területen bevezetendő változtatásokat és minimálisnak az egyes szociális ellátások jogosultságánál meghatározott jövedelemhatárok öt százalékpontos emelését.
Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka a létrehozandó szerencsejáték-felügyeleti hatóságról azt mondta: az NGM-nek és az adóhivatalnak semmilyen rálátása nem lesz, mi és hogyan folyik a kaszinókon belül. A „migráns letelepedési kötvényekről” esetében választ várt arra, mikor vezetik ki ezt a konstrukciót a piacról. Az LMP-s Schmuck Erzsébet a foglalkoztatási intézkedésekről szólva úgy látta: ma nincs értelmes termelő munka, sem a családok, sem a települések, sem a régiók nem jutnak előre. Az MSZP-s Bárándy Gergely azt mondta, a salátatörvény többségében olyan elemeket tartalmaz, amelyeknek semmi közük a költségvetés megalapozásához. A KDNP támogatta a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat.
Még fel lehet ajánlani az egy százalékot
Már csak néhány nap áll az adózók rendelkezésére, hogy döntsenek az adó egy százalékának felajánlásáról. Az emellett döntők több tízezer szervezet közül választhatnak, ennek ellenére sokan veszni hagyják ennek lehetőségét. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy az aktív keresők 67 százaléka saját bevallása szerint felajánlja az adó egy százalékát. A legtöbben saját bevallásuk szerint egészségügyi szervezetnek (29 százalék) szokták felajánlani az egy százalékot, de a gyermekvédelmi és oktatási szervezetek (18-18 százalék), valamint az állat- és természetvédelmi szervezetek (14 százalék) is népszerűek.
Röviden. Módosították a csődtörvényt is
- Az Országgyűlés hozzájárult az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank létrehozásáról és működéséről szóló és kormányzótanácsának a tagfelvétel feltételeit rögzítő határozatának magyarországi kihirdetéséhez.
- A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdítását célzó határozat értelmében 2020-ra a megújuló erőforrásból előállított energia részarányának el kell érnie a közlekedésben felhasznált energiafogyasztás minimum tíz százalékát. A módosítás meghatározza többek között az üzemanyag-forgalmazók kötelezettségeit, de azt is, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük a bioüzemanyag előállítóinak.
- Módosult a csődtörvény és a felszámolási eljárásról szóló törvény: összehangolták a felszámolási ügyekben eljáró bíróság, valamint a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatóság feladatait, továbbá csökkentik a bírák munkaterhét úgy, hogy a bírósági titkárok önállóan is meghozhatják a bírságot kiszabó határozatokat a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban.
- Pontosították a külképviseleti törvényt: a magyar külpolitika eszköztára kibővült a külgazdasági, valamint a kulturális és tudománydiplomáciai területekkel.
- Uniós kötelezettségeinkkel összhangban külön törvénybe foglalták a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályokat. Az Országgyűlés ezzel párhuzamosan új jogszabályt hozott az unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről, ezzel együtt pedig pontosították a zárlat elrendelésének szabályait a BT pénzügyi és vagyoni korlátozásokat elrendelő határozatai esetében.