Energiatakarékos és sokoldalú, azonban sokan nem szakszerűen használják a LED-et, az olcsóbb típusok pedig sokszor nem teljesítik a fényforrásokkal szemben támasztott igényeinket , mondta lapunknak Nagy János, a Világítástechnikai Társaság elnöke.
– Keresik-e még a hagyományos villanykörtét?
– Noha az európai uniós normák szerint ki kellett vonni őket a forgalomból, találkozhatunk még velük. Sőt, azóta halogénizzókat sem lehet már kapni. Utóbbi típus csak mindössze húsz százalékkal fogyaszt kevesebb energiát, mint az izzólámpa. Ezekről a régi típusú fényforrásokról tudni kell, hogy úgynevezett hőmérsékleti sugárzók, fényhasznosításuk mindössze negyede-hatoda a kompakt fénycsöveknek és a lakossági felhasználású LED-lámpáknak. Azonban az izzó- és a halogénlámpák színvisszaadási indexe teljes, azaz 100-as értékű, szemben a korszerűbbekével, ahol ez az érték 80–85, azaz a színeket nem teljesen olyannak látjuk velük, mint természetes fényben.
– A korszerűsítéssel párhuzamosan megjelentek a kékes, úgynevezett hideg fényű lámpák is.
– A meleg égövön a hőérzetet pozitívan befolyásolja a hideg, kékes fény. Éjjel a terjedési sebessége is nagyobb, mint a meleg fénynek, ezért fényszennyezést okoz. Ha máshonnan nézzük, a fény színhőmérséklete befolyásolja az ember életritmusát, gondoljunk csak a napszakokra, ezért sem ajánlottak a 6000 Kelvin feletti hideg fények. Nem véletlen, hogy Franciaországban például 3000 Kelvinben maximalizálják az utcai lámpák színhőjét, és Budapesten is ez az irány. A fehér fényű LED feltalálói azért kaptak Nobel-díjat, mert kitalálták a kéken világító LED fényének fehérré alakítását. Természetesen, ha LED-et választunk, amellett, hogy energiatakarékos, nem elhanyagolható szempont a színhőmérséklet, a minél jobb színvisszaadás és a sugárzási szöge sem.
– Mennyit lehet spórolni a világításon?
– Sok honlapon azt ígérik, hogy a fényforrások cseréjével a villanyszámla ötven százaléka megtakarítható. Ez így nem igaz. A háztartáson belül a villanyfogyasztás mindössze tizenöt százalékát fordítjuk világításra, ennek a tizenöt százaléknak takarítható meg valóban a háromnegyede, jó esetben nyolcvanöt százaléka. És ha már a takarékosságot említjük, a LED-es világítást nem szükséges állandóan lekapcsolni, sokkal pazarlóbb például a hűtőszekrény ajtaját gyakran egymás után nyitogatni, mintsem egyszerre kivenni onnan minden szükséges élelmiszert.
– Megéri-e a takarékos fénycső, ha nem teljesíti a ráírt élettartamot?
– Voltak jó minőségű kompakt fénycsövek, de a Távol-Keletről sok gyenge minőségű termék hígította a kínálatot. A kompakt és a sima fénycsövek nagy hátránya, hogy felkapcsoláskor nem adnak teljes fényáramot, sőt, a gyakori kapcsolgatást sem szeretik. Ezzel szemben a LED azonnal teljes vagy megközelítőleg teljes fényt ad, emiatt komfortosabb a használata. Utóbbinak olyan erős a marketingje, hogy az emberek kezdenek rászokni, bár fontos hangsúlyozni, hogy ismert márkát vegyenek megbízható helyről. Ezzel együtt persze a tíz-tizenötezer órásak között is megjelentek a mindössze ezer óra élettartamú LED-fényforrások. És még mindig az a trend, hogy mi, magyarok csak akkor cserélünk égőt, ha az kiégett, annak ellenére, hogy adott fényforrás már alig világít.
– Felróható hátránynak a fényerő szabályozhatatlansága?
– Általánosságban elmondható, hogy sem a kompakt fénycsövek sem a LED-ek fényáramának szabályozása nem egyszerű. Az utóbbiakból léteznek szabályozható típusok, de azokat nem minden szabályzó képes működtetni. Ha valakinek ilyen igénye van, szakboltban kell érdeklődnie a szabályozhatóság iránt. Amiről a kérdés kapcsán nem szabad még elfeledkezni: a LED is melegszik, ez a fényforrás azonban nem szereti a meleget, például a zárt burát, mert abban nem tud megfelelően hűlni az elektronikája. Jó minőség esetén azonban megfelelően tervezték nemcsak a fényeloszlást, hanem a LED-lámpa hűtését is. Mozgásérzékelőkkel, illetve hűvösebb helyiségekben egyértelműen jól hasznosítható a LED.
– Gyakori ellenérv a vibrálás.
– Maga a LED nem vibrál, és nem villog. Sőt, legtöbbször nem a fénykibocsátó diódák, hanem az őket vezérlő elektronika hibásodik meg. Ami valóban előfordul, hogy egy idő után a fénye meggyengül, ilyenkor olyan helyre érdemes áthelyezni, ahol kevesebb megvilágításra van szükség. A másik eset – és ez tűnhet vibrálásnak – a nagy fénysűrűségű fényforrások, illetve azok rossz alkalmazása, például munkahelyeken. Érdemes úgynevezett fényterelőket használni, ez csökkenti a szem „káprázását”, amit valójában a folytonos pupillamozgás okoz, ahogyan a helytelenül és egyenetlenül megvilágított tárgyak érzékeléséhez alkalmazkodik az emberi szem. A LED-fénycsövek használata kerülendő, mert a fényük nem oszlik el egyenletesen, csak adott szögbe irányul, és a hűtésük sincs jól megoldva.
– Használhatunk-e LED-szalagot?
– Ha jól használjuk, szóba jöhet. Mindenképp a 24V-os és ne a 12V-os változatot válasszuk belőle, annak élettartama miatt. Fontos az is, hogy ne közvetlenül a bútorlapra, hanem úgynevezett hűtősínbe kerüljön, néhány ponton a gyári ragasztás mellett érdemes pillanatragasztóval is rögzíteni. Az egyenletes fényeloszlás érdekében pedig fontos, hogy a betáplálás két oldalról érkezzen, ezzel elkerülhető, hogy a szalag végén lévő diódák gyengébben világítanak, mint az elején lévők, és az élettartama is hosszabb lesz.
– Hogyan hasznosítható a már nem működő LED-izzó?
– A LED-fényforrások elektronikus hulladékként kezelendők. Tény ugyanakkor, hogy az izzó környezetbarátabb volt, hiszen fémeket és üveget tartalmazott, míg a fénycsőben higany is megtalálható az elektronika mellett. Sajnos jelenleg a LED-es lámpák csupán tizenkét százaléka újrahasznosítható, azonban energiahatékonysága és fényhasznosítása miatt egyértelműen ez a jövő fényforrása.
Árérzékenység és fogyasztói tudatosság
A megfelelő fényforrás kiválasztásánál az árérzékenység mellé tudni kell, hogy a hagyományos 100 wattos villanykörte 1350 lumen fényáramot bocsát ki, ennek egy 16–18 wattos LED-fényforrás felel meg. Ehhez kell viszonyítani a fényforrások dobozán feltüntetett fényáramot – és jó esetben a színhőmérsékletet is. A felhasználási nehézségeket mutatja, hogy a témában idáig összesen tíz, kétnapos konferenciát szervezett a Világítástechnikai Társaság. Diósd és Visegrád önkormányzata is tanácsadóként kérte fel őket a közterületi világítás korszerűsítéséhez, a társaság emellett Budapest utcai lámpáinak korszerűsítéséhez is szakmai segítséget nyújt. (MOA)
