Februárban a bruttó átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 306 500 forint volt. Az év első két hónapjában a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,0 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,7 százalékkal emelkedett az év első két hónapjában. Februárban a januári 13,8 százalékosról fékeződött le a béremelkedés üteme, a reálkeresetek emelkedése 10 százalék alá, 9,8 százalékra esett.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - tette hozzá jelentésében a KSH.
Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos nettó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - családi kedvezmény nélkül 203 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 212 300 forintra becsülhető.
A vállalkozásoknál 10,7 százalékos emelkedéssel 315 ezer 800 forintra nőtt a bruttó és 210 ezer forintra nőtt a nettó átlagkereset. A költségvetési szektorban 290 ezer 100 forint volt a februári bruttó átlagkereset és 192 ezer 900 forint a nettó, 14,5 százalékkal több a tavaly februárinál. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,7 százalékos növekedéssel 328 ezer forint volt a bruttó és 218 ezer 100 a nettó átlagkereset a közszférában. Ezen belül a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 350 ezer 300 forint, a fizikai dolgozóké 252 ezer 100 forint volt.
A KSH adataiból az is kiderül, hogy a vállalkozásoknál alkalmazásban állók létszáma egy év alatt 95 ezerrel nőtt idén februárra, a költségvetési szektorban 12 ezerrel nőtt a létszám. A közfoglalkoztatottak száma 45 ezerrel csökkent egy év alatt és 142 ezer volt februárban.
A feldolgozóiparban 10,4 százalékos volt az átlagos keresetek éves emelkedése februárban, az építőiparban 10,2 százalékos, aminek eredményeként 312 ezer, illetve 227 ezer 500 forintot tett ki. A szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek területén 17,0, illetve 17,4 százalékos emelkedéssel 279 ezer 500, és 281 ezer 500 forintra emelkedtek a keresetek. Az egészségügyben 20,1 százalékos emelkedést mutatnak a számok és az átlagkereset 326 ezer 700 forintra rúgott, az oktatásban 309 ezer forint volt az átlagkereset 9,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A közigazgatás és védelem területén alkalmazottaknak 11,1 százalékos növekedés eredményeként 359 ezer 400 forint volt a februári bruttó átlagkeresetük.
NGM: Reális a 10 százalék feletti béremelkedés az idén
Az idén is reális a 10 százalék feletti béremelkedés a magyar gazdaságban - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a legfrissebb kereseti adatokra reagálva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint februárban 11,9 százalékkal nőtt az átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest. Az év első két hónapjában a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, és a 2,0 százalékos inflációval számolva a reálkereset 10,7 százalékkal emelkedett az év első két hónapjában.
Az államtitkár kiemelte, hogy a keresetek emelkedése a gazdaság egészének a teljesítményét növeli. Az első kéthavi béradatok alapján idén reális a 4 százalék feletti gazdasági növekedés - mondta.
Emlékeztetett: több mint öt éve emelkednek a bérek és a reálbérek is, tavaly például több mint 10 százalékkal.
Hozzátette: a tavalyi és az idei béremelkedést is alapvetően meghatározza a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás, amely szerint idén a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékkal emelkedik.
Az elemzők szerint egész évben kétszámjegyű maradhat a bérnövekedés
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint februárban is kétszámjegyű növekedést mutattak a keresetek: a bruttó átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 306 500 forint volt. Az év első két hónapjában a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: februárban is folytatódott a dinamikus bérkiáramlás, az összkép továbbra is rendkívül kedvező.
A kedvező folyamat mögött a minimálbér emelése mellett a munkaerőhiány, valamint az állami szférában zajló bérrendezés áll. Átlag felett nőtt a bér az energetika és vízellátás szektorban, valamint a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek területén. A munkaerő iránti igény továbbra is magas, hiszen az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 125,3 ezerrel nőtt a foglalkoztattak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak létszáma 45,1 ezerrel, 142,1 ezerre esett. A nem enyhülő akut munkaerőhiány, a folytatódó bérrendezések és az állami szféra jutalom-kifizetései a következő hónapokban tovább emelhetik a bérnövekedés ütemét. A legfrissebb hírek alapján a versenyszférában átlagosan 12-13 százalékos béremelésre lehet idén számítani, így idén is elérhető közelségbe kerülhet a kétszámjegyű reálbér-emelkedés - írta az ING vezető elemzője.
Horváth András, a Takarékbank elemzője kiemelte: 2018-ban 10 százalékot elérő éves bérnövekedést várnak a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló jelentős bérrendezései, illetve a 8 és 12 százalékos bérminimum-emelkedés nyomán. Hozzátette: a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10,5 százalékra lassult az előző havi 12,8 százalékról, így már látszik, hogy a tavalyi évben elindult jóval erősebb bázis miatt a dinamika kissé lassulhat. Idén a várt 2,5 százalékos éves infláció mellett közel 7,5 százalékos reálbér növekedés jöhet. Kitért arra, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben. A szinte minden szektorban zajló bértárgyalások is ezt tükrözik - írta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a jelenlegi kilátások alapján a bruttó és nettó bérek 10 százalékos, a reálbérek 8 százalékos növekedésére számít 2018 egészében. A legfrissebb létszámadatokon látszik a konjunktúra: az iparban például közel 3 százalékkal, az építőiparban pedig több mint 8 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma. A béremelkedésben továbbra is szerepe van a munkaerőhiányból adódó nyomásnak is. Ugyanakkor a következő hónapokban lassulhat a bérdinamika, részben a magas bázisadatok miatt - vélekedett.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője megjegyezte: februárban is lendületes volt a keresetnövekedés, a várakozásokkal nagyjából összhangban. A munkanélküliségi ráta alacsony szintje egyértelműen azt sugallja, hogy a béremelkedés üteme az idei évben is magas maradhat - az sem elképzelhetetlen, hogy egész évben kétszámjegyű lesz - jelezte. Az Erste vezető elemzője szerint a reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint az erős fogyasztói bizalom is arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz. Becslésük szerint az idén 3,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP.
