A GDP öt százalékkal nőtt a harmadik negyedévben

Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP a kiegyensúlyozott adatok szerint.

Az EU statisztikai hivatala az Eurostat által figyelt adat, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított kiegyensúlyozott mutató tizennégy éve 2004 harmadik negyedévében mutatott legutóbb a mostanihoz fogható 5,0 százalékos GDP-növekedést.  

A negyedéves indexek hat éve töretlen gazdasági növekedést mutatnak egyetlen megingással 2016 első negyedévében.

A gazdasági teljesítmény az első három negyedévben 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a nyers adatok szerint.

Az első fél évben is 4,7 százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbinál, a második negyedévben 4,9 százalékos, az első negyedévben 4,5 százalékos volt a gazdasági növekedés.

A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: a harmadik negyedévben a legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás járult hozzá a növekedéshez, de az építőipar és a mezőgazdaság is jelentős teljesítményt nyújtott.

A harmadik negyedévi GDP részletes adatait december 5-én közli második becslése alapján a KSH.

Varga Mihály: Eredményes a kormány adócsökkentésre és béremelésre épülő gazdaságpolitikája 

Varga Mihály szerint eredményes a kormány adócsökkentésre és béremelésre épülő gazdaságpolitikája. Az elmúlt tíz évben nem volt ennél nagyobb mértékű a magyar gazdaság növekedése, ami egyértelmű jelzés arra, hogy minden feltétel adott egy jóval négy százalék feletti éves növekedéshez- tette hozzá.

A hazai gazdaság 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési pályán van - húzta alá Varga Mihály. A tárcavezető emlékeztetett: míg a kétezres években a külső és belső eladósodottságot eredményező gazdaságpolitika a csőd szélére sodorta Magyarországot, napjainkban a növekedés alapjai stabilak, negyedévről negyedéve 4 százalék feletti bővülést mutat, a költségvetési hiány alacsony, ezzel az államadósság aránya is évről évre csökkenni tud.

Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság 2018 első három negyedéves növekedése több mint két és félszerese az uniós átlagnak, ezzel a régióban az első, az Európai Unióban a második helyen szerepel a tagállamok között. Az idei évben eddig egy erőteljes, 4,7 százalékos növekedést láthatunk. Ehhez minden nemzetgazdasági ág érdemben hozzájárult, melyek közül a magas ütemben bővülő építőipar és szolgáltatási ágak emelhetők ki. Ezek mögött két fő húzóerő áll: a jövedelmi helyzettel párhuzamosan emelkedő lakossági fogyasztás és a kétszámjegyű bővülést elérő beruházások.

Legutóbb az Európai Bizottság emelte 4,3 százalékra a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, így mostanra a hazai és nemzetközi szervezetek szinte egyöntetűen jóval négy százalék feletti bővülést várnak Magyarországon 2018-ra, ami összhangban van a kormány várakozásaival - mondta el a pénzügyminiszter. Hozzátette: ennek elérését egyebek mellett az otthonteremtési program, a tartósan emelkedő bérek, a növekvő belső fogyasztás, az erős export, a fejlesztési projektek megvalósulása, valamint a szolgáltatói szektor növekvő teljesítménye támogatja.

Az elemzők szerint a GDP-adatok felülmúlták a várakozásokat
Az elemzői várakozásokkal ellentétben nem lassult, inkább tovább gyorsult a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben, a meglepetést a mezőgazdaság, az építőipar, a beruházások és a szolgáltatások külkereskedelme okozhatta vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH első becslése alapján kiadott GDP-adatokról. A december elején megjelenő részletes jelentés előtt is többen kilátásba helyezték az idei évre vonatkozó növekedési prognózisuk felülvizsgálatát, magasabbra 4,5 százalék körülire emelve az idei előrejelzést. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában elismerte, a magyar GDP harmadik negyedévi növekedése jelentősen felülmúlva a piaci várakozást. Meglátása szerint a meglepetést elsősorban a vártnál jobban teljesítő mezőgazdaság okozhatta, valamint az építőipar hozzáadott értéke is dinamikusabban nőhetett, mint azt a termelési adatok sugallták. A gyenge ipari teljesítmény ellenére a külkereskedelem is meglepetéssel szolgálhatott, amire érdemi magyarázatot a szolgáltatások külkereskedelmének további dinamizálódása adhat. 

A meglepően erős adat ellenére Virovácz Péter továbbra is úgy gondolja, hogy a magyar gazdaság 2019-ben veszíthet lendületéből, hiszen a külső kereslet várt romlását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Idén azonban könnyen lehet, hogy másfél évtizedes növekedési rekordokat ostromol majd a magyar gazdaság, amihez kell egy mostanihoz hasonlóan erős hajrá a negyedik negyedévben. Az elmúlt két negyedév pozitív meglepetését is figyelembe véve ez már nem is lenne annyira meglepő - zárta kommentárját.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint is meglepőek a friss adatok, mert a piaci várakozások némi lassulással számoltak. Véleménye szerint az előző negyedévekhez hasonlóan a szolgáltató szektor adta a lendületet a harmadik negyedévben, emellett biztosra vette, hogy az építőipar is segítette a növekedést. A fogyasztási oldalon továbbra is a lakossági kereslet és a beruházások növekedése pörgeti gazdaságot. 
A következő időszakban viszont inkább lassulás várható, az idei 4,5 százalék körüli GDP-növekedést jövőre 3,4 százalékos többlet követheti. A  belső motorok megmaradnak, azaz a lakossági fogyasztás és a beruházások továbbra is húzzák majd a gazdaságot, ugyanakkor a külső környezet lefelé mutató kockázatot hordoz a következő évre - figyelmeztetett Németh Dávid. 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is úgy látta, döntően a piaci szolgáltatások és az építőipar kirobbanó növekedése húzta a gazdaságot,  a kellemes meglepetést pedig a tavalyinál nagyobb kukorica-, napraforgó- és szőlőtermés okozhatta a harmadik negyedéves GDP-ben. Az ipar teljesítménye alig járult hozzá a növekedéshez.
A felhasználási oldalon a kiemelkedő reálbér növekedésnek köszönhetően stabilan erős lehetett a háztartások fogyasztásának emelkedése, míg a beruházások növekedése érdemben gyorsulhatott, amit az építőipari, valamint importadatok is alátámasztanak. A külkereskedelem azonban fékezhette a növekedést, mivel az áruforgalmi többlet érdemben csökkent, amit részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése - vélekedett. 
A negyedik negyedévben a növekedés közel maradhat az 5 százalékhoz, így a Takarékbank elemzője kilátásba helyezte, hogy az idei 4,6 százalékos növekedési előrejelzésüket 4,8 százalékra emelik, a jövő évi előrejelzést pedig 4,1-ről  4,2 százalékosra javítják. 

A CIB Bank elemzői szerint az első fél évi adatoknak a harmadik negyedéves adatokkal együtt közzétett revíziójára is tekintettel a korábban vártnál erőteljesebb éves dinamikára is lehet számítani, ami elérheti vagy akár meg is haladhatja a 4,5-4,6 százalékot.

Kommentárjukban kifejtik: a harmadik negyedév GDP-növekedéséhez  csakúgy mint az első fél évben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, jelentős volt a turizmus szerepe. Emellett a mezőgazdaság és az építőipar hozzájárulása is kiemelkedő volt. A széles bázisú növekedést erőteljes belső kereslet, a háztartások fogyasztásának további bővülése is támogathatta, ami mögött a továbbra is erőteljes bérdinamika az egyik kiemelkedő motor. A növekedés hátterében a hazai tényezők mellett az európai konjunktúra szerepe a vártnál kisebb lehetett, különös tekintettel a piaci konszenzustól és a második negyedévi teljesítménytől is elmaradó német GDP-dinamikára. 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint is nagy kérdés, hogy hogyan alakul a nettó export hozzájárulása a növekedéshez. Az ipar visszafogott teljesítménye, az áruforgalmi mérleg csökkenő többlete, illetve az eurózóna és Németország gazdasági lassulása mérsékelt exportnövekedést sugallt.  A szolgáltatásexport súlya a teljes exporton belül növekszik,  így az vélhetően valamelyest ellensúlyozni tudta az áruexport gyengébb teljesítményét - fejtette ki. 
Hozzátette: a friss adatok alapján az idei évre várt 4,3 százalékos  éves növekedési előrejelzésüket felfelé mutató kockázatok övezik, és az sem kizárt, hogy a jövő évre várt növekedés-lassulás nem lesz nagyon számottevő a fennmaradó erős belső keresletnek köszönhetően.