A hét legmeghatározóbb eseményei a tengerentúlon zajlanak, az öreg kontinensen az Európai Központi Bank várható monetáris politikája tartja lázban a pénzpiacokat.
A nemzetközi piacok szempontjából jelentős esemény, hogy kedden érkeznek inflációs adatok az Egyesült Államokból – mondta lapunknak Virovácz Péter, Az ING Bankvezető elemzője. Elemzők 2,3 százalékos inflációval számolnak és erős bérnövekedésre számítanak, amely utóbbi jó állapotú gazdaságot mutat. Az amerikai jegybank szerepét is betöltő Federal Reserve (Fed) részéről idén négy 0,25 százalékpontos kamatemelést valószínűsítenek, ez pedig úgy függ össze, hogy az amerikai jegybank ily módon igyekszik immár visszafogni a túlpörgetett gazdaságot, amely elérte a teljes foglalkoztatottságot – magyarázta Virovácz Péter. Hozzátette, az első kamatemelés március 21-én várható, ami azért is érdekes, mert a Fed februárban hivatalba lépett új elnökének első döntése az alapkamatról – amelyről a piac egyébként biztosra veszi az emelést.
Még szintén a tengerentúlon maradva szerdán közlik az amerikai kiskereskedelmi adatokat, a szektor teljesítményének 0,3 százalékos erősödésére számítanak az elemzők, amely érték ottani viszonylatban jelentős bővülésnek számít. Európában szerda délelőtt kerül sor az Európai Központi Bank konferenciájára. Itt az a kérdés, hogyan mutatják be a Fed monetáris politikáját, a piac a nyilatkozatok tartalmából, hangvételéből következtet arra, meddig tart még a lazább időszak, és mikor lehet számítani kamatemelésre. A vezető elemző azt is mondta, az EKB legutóbbi kamatdöntő ülésén kiderült, nem hosszabbítják meg a mennyiségi lazítás időtartamát, a piac pedig e tartalom függvényében is kiemelten figyeli a szerdai ülést. Ugyanezen a napon érkeznek adatok az euróövezet ipari termeléséről, ezen belül jelentős a német ipari termelés januári gyengébb teljesítménye, ami azért szokatlan, mert a német és a magyar gazdaság teljesítménye „együtt szokott hullámozni”, azaz a két ország teljesítménye rendszerint egyszerre mutat növekedést vagy éppen csökkenést. Virovácz Péter szerint az adatok utalhatnak lassuló növekedési pályára is, azonban az idei évre változatlanul pozitívak az elemzői kilátások. Ami még az elemző szerint a piacot megmozgathatja, Kína reakciója Donald Trump amerikai elnök importvámról szóló döntésére.
Itthon kevés adat jelenik meg a háromnapos rövidített munkahéten, ipari termelési és építőipari adatok mellett mezőgazdasági termelői árakról közölnek statisztikát. Kedden teszi közzé a jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét. Ebben a döntést – miszerint változatlan maradt az alapkamat – olvashatjuk, illetve utalást arra, szükséges-e változtatni a monetáris politikán. A magyar jegybank az amerikaival ellentétben nem kényszerül visszafogni a gazdaságot, amely egyébként jól teljesít. Szintén holnap közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a mezőgazdasági termelői árak idén januári alakulásáról szóló statisztikáját. Tavaly decemberben a mezőgazdasági termelői árak 5,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérve a novemberi 7,7 százalék után. A növényi termékek hat százalékkal, az élő állatok, állati termékek 3,8 százalékkal drágultak. A tavalyi egész év átlagában a mezőgazdasági termelői árak 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2016-ban. Szerdán jelenik meg a januári ipari termelés második becslése. A március 7-én kiadott első becslés szerint az ipari termelés volumene 6,9 százalékkal meghaladta januárban az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 6,7 százalékkal nőtt. Szintén szerdán jelenik meg az építőipar januári teljesítményéről a statisztika. Tavaly az építőipari termelés 29,6 százalékkal haladta meg 2016. évi alacsony bázist, amikor 18,8 százalékkal visszaesett az ágazat teljesítménye az előző évihez képest. Tavaly decemberben az építőipari termelés volumene 35 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a novemberi 30,9 százalékos növekedés után. Az épületek építése 27 százalékkal, az egyéb építményeké 34,8 százalékkal emelkedett 2017-ben, míg 2016-ban 3,7 százalékos, illetve 33 százalékos volt a visszaesés.
