A klímaváltozás és az aszályhelyzet miatt el kell kezdeni megváltoztatni a termelési módokat és -ágakat, sok esetben a termesztett növényeket is; termékpálya-szemléletre és élelmiszer önrendelkezésre kell átállni - összegezte előadásában az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter pénteken a Békés megyei Orosházán, gazdafórumon. Bóna Szabolcs úgy fogalmazott: "az így szoktuk mentalitásnak örökre vége".
A tárcavezető az orosházi művelődési központban tartott, közel teltházas rendezvényen elmondta, az aszály nemcsak időjárási anomália, hanem a hazai vízmegtartó infrastruktúra strukturális hiányosságának tünete, amelyről 2012 óta tudtak, mégsem történt semmi. Pénzzel nem lehet ezt a helyzetet megoldani, még az EU-ban sincs elegendő pénz - jegyezte meg.
Bóna Szabolcs szerint 10-20 év kell ahhoz, hogy Magyarország területének 10 százalékát öntözhetővé tegyék, "és az zseniálisan jó munka lesz". Kifejtette, 83 ezer hektár öntözésére van forrás, de ebből új mindössze 19 ezer hektár lehet, a maradékon az öntözés biztonságát tudják növelni.
Aláhúzta, elsősorban a vízmegtartást kell ösztönözni; az Alföldön és a Kisalföldön lehet potenciálisan kisvizes élőhelyeket kialakítani, és úgy látják, ehhez szándék is van a gazdák részéről.
Kifejtette, 2028-2030-ban mintegy 30 ezer hektár mezőgazdasági területen lehet ökológiai vízmegtartást elindítani, amihez forrást is biztosítanak, az első kiírásokat decemberben szeretnék közzétenni. "Az önkéntesség támogatással fokozható" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a csatornákat is át kell állítani, hogy a vízelvezetés helyett a víztartásra és -visszavezetésre legyenek alkalmasak. Elmondta ugyanakkor, hogy 2027-2029 között évente körülbelül 3500 folyókilométer csatornát lehet felújítani; de szeretnék, ha ebben a gazdálkodók is részt vennének.
"Tudomásul kell venni, hogy vízben szegények vagyunk" - közölte, hangsúlyozva, hogy a tisztított szennyvizet is a tájban kell tartani, ahogy más országok is teszik. Összességében 2029-2030-ra 400 ezer hektár vízbiztonságán lehetne segíteni - jelentette ki.
A kutakról szólva elmondta, tudni kell, hány mezőgazdasági kút van és azokból mennyi vizet vesznek ki. A probléma a rétegvízzel van, amely a "jövő ivóvize", ezért itt egy 10 éves átmenettel valódi szabályozást szeretnének elindítani. "Az unokájára gondoljon, aki azért lobbizik, hogy öntözni szeretne" - jelentette ki.
Bóna Szabolcs szerint alkalmazkodni kell a megváltozott feltételekhez; "fájdalmas dolog lesz, de sok szántó nem szántásra alkalmas, és lesznek területek, amelyeket vissza kell adni a gyepnek". Szerinte fontos, hogy tanulni kell, "az így szoktuk mentalitásnak örökre vége".
Megjegyezte azt is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál "egészen jó szakmai háttérmunka" zajlott, ám mégis politikai szerepet adtak neki, miközben nem vették figyelembe a szakmai ajánlásaikat. Ezen változtatni szeretnének, ahogyan a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Nébih), a laborkapacitásokat is tervezik megerősíteni.
A miniszter előadásában hangsúlyozta, sokszor vádolják őket semmittevéssel, de elsőként a jogi szabályozást kell kialakítani, és "megfeszített munka mellett zajlik a törvényalkotás". A kifizetési lehetőségek törvényi beterjesztése megtörtént, csütörtökön megkezdődött a vita az Országgyűlésben.
A műtrágya-kompenzációt február helyett még idén szeretnék kifizetni; és sikerült elérni, hogy úgynevezett szuperelőleget tudjanak fizetni, év végéig ez várhatóan 400 milliárd forint lesz. Viszont a de minimis kereteket a legtöbb szereplő kihasználta, új támogatásokat pedig nemzeti keretből nem lehet kiírni. Elárulta, kérték az EU-tól a de minimis keretek bővítését, de május előtt ebben nem várható döntés. "Amit csak lehet, még idén szeretnénk belepumpálni az agráriumba" - fogalmazott.
Hozzátette, jövőre szeretnék végigvinni a kármegelőzés jogszabályi részét és a földtörvény módosítását is 2027-ben tervezik.
Kérdésre válaszolva Bóna Szabolcs elmondta, nincs azzal baj, hogy az alkotmányban a GMO-mentesség rögzítve van, ahhoz nem kell hozzányúlni; de a modern, molekuláris technológiákat nem utasítják el teljesen.
A sertés- és tejválsággal kapcsolatban azt mondta, piacgazdaság és szabadkereskedelem van, az állam a felvásárlási árakba nem tud belenyúlni, "támogatások tekintetében pedig itt is elmentünk a falig".
A JÉGER jégkármérséklő rendszerről azt mondta, a kutatások szerint a hatékonysága 10 százalék körül volt; az elpárologtatott ezüst-jodidnak jelenleg nem látszik hatása a környezetre, ezért nemzetközi perektől nem tartanak, de a "rendszer sorsa megpecsételődött".
A zöldségáfa csökkentésével kapcsolatos korábbi Tisza-ígéretre reagálva a tárcavezető azt mondta: a jelenlegi költségvetési terv alapján nem fér bele, de "ez nem azt jelenti, hogy nem lesz". Bóna Szabolcs türelmet kért az emberektől - írta meg az MTI
