Egyhangúlag szavaztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai október 20-i ülésükön az alapkamat 5,50 százalékon tartásáról, más javaslat nem volt - derül ki az MNB honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvből.
Az ülésen a monetáris tanács nem változtatott az 5,50 százalékos alapkamaton, és a kamatfolyosó két széle is változatlan maradt, az egynapos (O/N) betét kamata 4,50 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 6,50 százalék.
Legutóbb augusztusban csökkentette a testület az alapkamatot, 25 bázisponttal 5,50 százalékra.
Az októberi ülés jegyzőkönyve szerint az októberi kamatdöntés során a monetáris tanács egyetlen döntési javaslatot tárgyalt, az alapkamat 5,50 százalékon tartását, amit valamennyi jelenlévő tanácstag támogatott. A kamatkondíciók tartása összhangban áll az inflációs cél fenntartható elérésével - írták.
A tanács megállapította: a hazai eszközök kockázati felárait a bizonytalan nemzetközi környezet ellenére továbbra is relatív stabilitás jellemzi. Kiemelték, hogy a devizaárfolyam alakulásának dezinflációs hatása továbbra is érvényesül. A tanács egyetértett abban, hogy előretekintve a hazai kockázati megítélést továbbra is a költségvetési pálya, az euróbevezetésre vonatkozó várakozások, illetve a külső piaci környezet befolyásolja leginkább.
A hazai inflációs folyamatokkal kapcsolatban elhangzott, hogy az 1,6 százalékos szeptemberi inflációs ráta továbbra is a jegybanki toleranciasáv és az EU átlaga alatti. Több tanácstag megállapította, hogy az áremelkedés üteme, valamint az inflációs várakozások mértéke a magas külső inflációs környezet ellenére mérsékelt maradt. Több döntéshozó szerint ugyanakkor Magyarország számottevő energiakitettsége mellett az energiahordozók tartósan magas világpiaci ára inflációs kockázatot jelent.
Rámutattak: a költségvetési tervek fogadtatása és makrogazdasági, kiemelten inflációs hatása az októberi kamatdöntés idején még nem volt teljeskörűen kiértékelhető, ugyanakkor a nemzetközi környezet alakulása mellett ez határozza meg leginkább a monetáris politika mozgásterét. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a következő hónapok során körültekintően és adatvezérelten szükséges dönteni az alapkamat mértékéről.
A jegyzőkönyv szerint a döntési környezetet tekintve a korábbi kettősség fennmaradt: a külső környezetben a geopolitikai feszültségek, az adósságpályák fenntarthatóságával kapcsolatos félelmek, valamint a változékony pénzügyi piaci és a magas inflációs folyamatok növelik a bizonytalanságot, miközben a hazai inflációs kilátások és a kockázati felárak továbbra is kedvezőek.
A nemzetközi folyamatokkal kapcsolatban több tanácstag felhívta a figyelmet a magas külső inflációs környezetre, az erőteljes európai árdinamika mellett a továbbra is magas és változékony világpiaci energiaárak, valamint az emelkedő globális élelmiszerárak nemzetközi szinten inflációs kockázatot jelentenek. Mindezek mellett a historikusan magas szintekről tovább emelkedő fejlett piaci hosszú hozamok, valamint a francia kötvénypiaci feszültségek a külső kamatkörnyezetre is hatást gyakorolnak. Rámutattak: a piaci szereplők az Európai Központi Bank és a Federal Reserve részéről is további kamatemeléseket várnak. A vállalati gyorsjelentések harmadik negyedéves közzététele az Egyesült Államokban, valamint a félidős amerikai választások meghatározó hatással bírhatnak a globális befektetői hangulatra - írták.
A következő kamatmeghatározó ülést 2026. november 17-én tartják, amelyről 2026. december 2-án 14 órakor tesznek közzé rövidített jegyzőkönyvet - írta meg az MTI
