A globális piacokon egyre több helyen mutatkoznak a válság előjelei: a japán és francia kötvényhozamok kilőnek, a feltörekvő piaci devizák gyengülnek. Eközben a befektetőket eddig optimizmusban tartó mesterséges intelligencia (AI) szektorban is megtorpant a növekedés, ami a magas kamatkörnyezettel és a geopolitikai bizonytalansággal párosulva sokak szerint egy újabb gazdasági összeomlás előszele lehet.
A befektetők egyre borúlátóbban ítélik meg a piacok ellenállóképességét. Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan kereskedelempolitikája, valamint az iráni konfliktus nyomán kialakult energiasokk világszerte újra fellobbantotta az inflációt. Ez kamatemelésre kényszeríti a jegybankokat, ami az AI-beruházásokkal és az egyre eladósodottabb kormányokkal karöltve évtizedes csúcsokra hajtja a hitelfelvételi költségeket.
A közelgő amerikai félidős választások, a fokozódó geopolitikai feszültségek és a jegybankok lépései további bizonytalanságot hoznak az év hátralévő részére, emiatt egyre több közgazdász figyelmeztet a növekvő globális kockázatokra. Jim O'Neill, a Goldman Sachs korábbi vezető közgazdásza és volt brit pénzügyminiszter szerint a magas kamatlábak kíméletlenül leleplezik a legsebezhetőbb pontokat. „A leginkább kitett országok és vállalatok szenvedik meg a legjobban a jelenlegi helyzetet” – fogalmazott a szakember.
O'Neill hangsúlyozta: ha az infláció nem csökken érdemben – az amerikai jegybank több mint fél évtizede nem éri el a célját, és az euróövezet 3,8 százalékos inflációja is jócskán meghaladja a 2 százalékos küszöböt –, jelentősen megnőnek a mesterséges intelligencia szektor hitelből finanszírozott, gigantikus beruházásaihoz köthető kockázatok. „Bizonyos szempontból inkább az a meglepő, hogy eddig nem láttunk komolyabb fennakadásokat az AI-kereskedelemben” – tette hozzá.
A törés jelei
A piaci hangulat októberben fordult éleset, amikor a befektetők hirtelen menekülni kezdtek a technológiai részvényekből, és biztonságosabb kötvényekbe irányították át a tőkéjüket. Ennek eredményeként múlt hónapban több mint kétezermilliárd dollárnyi piaci érték tűnt el a technológiai fókuszú Nasdaq 100 indexből, ahogy a nagy technológiai cégek bevételeinek elemzése nyomán felerősödtek a kételyek a befektetések gyors megtérülésével kapcsolatban. Néhány techcég esetében drasztikusan megnőtt a kötvénybiztosítások költsége, bizonyos adatközpont-projektek finanszírozása akadozni kezdett, a technológiai részvények árfolyama pedig Dél-Koreától Kínán át az Egyesült Államokig zuhant.
A kötvények iránti roham meglátszott az árazásokban is. A hozamok, amelyek ellentétesen mozognak a kötvények árával, jelentősen visszaestek. A globális hitelköltségek irányadójának számító amerikai 10 éves államkötvény hozama október 22-én közel 20 bázisponttal csökkent, ami 2023 eleje óta a legnagyobb napi visszaesés. Bár a 10 éves hozam továbbra is 5 százalék körül mozog – ami a befektetők szerint komoly kockázatot jelent a tágabb pénzügyi stabilitásra –, a törésvonalak a világ más részein is láthatóvá váltak, ott is, ahol az AI-őrület kevésbé volt meghatározó.
Franciaországban a kötvényhozamok a 2012-es európai adósságválság szintjére emelkedtek. Ez jelentősen leszűkítette a kormány mozgásterét az évek óta nem látott mértékű zavargásokkal kísért civil tiltakozások kezelésében. A súlyosan energiaimport-függő Japánban a kötvényhozamok 30 éves csúcsra értek. A hatóságokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a gyorsabb kamatemelés érdekében, ami veszélyezteti Tokió gazdaságélénkítő terveit és felboríthatja a globális tőkeáramlást.
Mike Riddell, a több mint ezermilliárd dollárt kezelő Fidelity International portfóliómenedzsere a franciaországi és az ausztráliai helyzetet emelte ki példaként a közelgő problémákra. Ausztráliában az ingatlanpiac évtizedek óta nem látott visszaesést produkál. A szakember szerint a befektetők egyre inkább a stabilnak tartott német kötvények felé fordulnak.
Paul Krugman amerikai közgazdász egy október végi publikációjában arra figyelmeztetett, hogy a tartós infláció, az államkötvény-hozamok emelkedése és az AI-lufi esetleges kipukkanása súlyos aggodalomra ad okot. „A jelenlegi gazdasági folyamatok egy fenyegető válság előhírnökei lehetnek” – írta a Nobel-díjas szakember. Ugyanakkor a Fehér Ház szóvivője, Matthew Middleton a kormányzat részéről hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek az Egyesült Államok technológiai vezető szerepének megőrzése és az országos termelékenység növelése mellett.
Bár a borúlátó hangok erősödnek, az elmúlt évek recessziós jóslatai eddig tévesnek bizonyultak. Az európai gazdaság a vártnál ellenállóbb, a munkaerőpiacok stabilak, és a vállalati eredmények is meglepően jók. Az LSEG adatai szerint a harmadik negyedéves jelentések alapján az amerikai S&P 500 indexben szereplő vállalatok 84 százaléka felülmúlta a piaci várakozásokat.
Az AI jelentette védőháló
A jelenlegi gazdasági stabilitás azonban nagyrészt az AI-beruházásokra támaszkodik. A Danske Bank becslései szerint a legmeghatározóbb amerikai technológiai óriások – az úgynevezett hiperskálázók – jövőre 1200 milliárd dollárt terveznek fejlesztésekre költeni, ami megegyezik a teljes európai vállalati szektor hasonló beruházásaival, ráadásul ez a szám nem tartalmazza az idei évre becsült 900 milliárd dolláros költést.
Ezek a techóriások az S&P 500 index több mint 40 százalékát teszik ki, és ők adták a tőzsdemutató elmúlt öt évben elért 70 százalékos növekedésének oroszlánrészét. Jól mutatja a piac kettősségét, hogy míg a nagyvállalatokat tömörítő S&P index csupán 3 százalékot esett az október eleji csúcsról az AI-visszavonulás miatt, az árfolyamokra érzékenyebb kisebb vállalatokat tömörítő Russell 2000 index közel 8 százalékos mínuszban van az augusztusi tetőzéshez képest.
Albert Edwards, a Societe Générale globális stratégája, akit az 1997-es ázsiai pénzügyi válság előrejelzéséről is ismernek, Winston Churchill híres mondatát átfogalmazva úgy jellemezte a helyzetet: „Soha még ilyen sokat nem köszönhettek a tőzsdék ilyen keveseknek.” Több elemző is egyetért abban, hogy a gigantikus AI-beruházások nélkül az amerikai gazdaság – az iráni háború okozta energiaár-robbanás súlyosbításával – már recesszióba süllyedt volna.
Sheila Bair, aki a 2008-as válság idején az amerikai Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (FDIC) elnöke volt, aggasztó párhuzamokat lát a másfél évtizeddel ezelőtti összeomlás előtti helyzettel. Akkor a pénzügyi szektor hitelezése szállt el, most pedig a kamatemelések fenyegetik azokat az üzleti modelleket, amelyek az olcsó hitelekre épültek. „Hatalmas adósság halmozódott fel, az AI-cégek egyre inkább hitelből finanszírozzák az ambícióikat” – mondta Bair, figyelmeztetve, hogy egy esetleges újabb válság esetén a kormányok mozgástere végzetesen szűkös lesz a tartalékok hiánya miatt.
Globális sokkok veszélye
A hónapok óta tartó iráni háború felborította az olajellátást. A nyersolaj hordónkénti ára az idén közel 75 százalékkal, 105 dollárra ugrott, és Trump a kampányban jelezte, hogy az Egyesült Államok és Izrael a választások után ismét fokozhatja a katonai fellépést. Az egekbe szökő energiaárak miatt Indonéziától a Fülöp-szigetekig rekordmélységbe zuhantak a feltörekvő piaci devizák, ami kamatemelésre kényszerítette a helyi jegybankokat.
A Bank of England júliusi pénzügyi stabilitási jelentése szerint a kiszámíthatatlan globális környezet növeli a további megrázkódtatások esélyét, amelyek ráadásul „kölcsönhatásba léphetnek egymással, felerősítve az együttes hatásukat”. A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) adatai szerint a globális adósságállomány elérte a rekordot jelentő 350 billió dollárt, ami a világgazdaság méretének közel háromszorosa. Ebben a helyzetben a kormányok jóval kevesebb eszközzel rendelkeznek egy mélyülő válság kezelésére.
Tina Fordham, a Fordham Global Foresight alapítója szerint a hagyományos szövetségi rendszerek bomlása is komoly kockázatot jelent, mivel megnehezítheti a 2008-ashoz hasonló, összehangolt globális mentőcsomagok és gazdaságélénkítő intézkedések kidolgozását. Szoros nemzetközi koordináció nélkül egy újabb nagy válság globális depresszióba torkollhat. Ha a mesterséges intelligenciába áramló pénzek elapadnak, az azonnali sokkhullámokat indíthat el az egész világon. A külföldi befektetők kitettsége hatalmas: augusztusban rekordösszegű, közel 280 milliárd dollárnyi amerikai értékpapírt vásároltak – írta a Reuters.
Fordham Warren Buffett legendás befektető szavaival élve összegezte a helyzetet: „Csak apálykor derül ki, ki úszott meztelenül.” A stratégia szerint „ezt az árapályt a mesterséges intelligencia teremtette meg.”
