Bármennyire is bizarr, ki lehet mondani, a temetés nem csak hazánkban, hanem en bloc világszinten is tekintélyes hasznot hozó „üzletág". Itthon ez a szegmens csaknem ötven milliárd forintot mozgat meg, világszinten pedig emberi ésszel fölfoghatatlanok az arányok...
A világon a legdrágább temetkezés Japánhoz köthető. A szigetországban egy átlagos végső búcsú költsége megközelíti a 31 000 dollárt, ami a jelenlegi árfolyamon minimum 10,1 millió forintot tesz ki. A tekintélyes összeg mögött a helyhiány - magyarán az elképesztő összegbe kerülő parcellák -, a kulturális és vallási elvárások, a bonyolult gyásszertartások továbbá a kötelező hamvasztási és vendéglátási költségek állnak. Sok esetben egy-egy átlagos japán polgárnak valóságos anyagi katasztrófa, ha meghal egy közvetlen rokona, mert az az éves fizetésének (!) akár a hatvan-hatvanöt (!) százalékát is elviheti. Nem csoda, hogy aki teheti, biztosítást köt az elmúlásra...
A rangsorban a következő Kína. Az ázsiai nagyhatalom területén ugyancsak ezredéves hagyományok keretezik a temetéseket. Itt a költségek már szerényebbek, de még mindig sokkolóak, lévén egy (helyben) átlagos büdzséből élő dolgozónak akár az esztendő alatt összehozott keresményének a negyven percentje is sírjellé-megemlékezéssé manifesztálódhat egy-egy haláleset nyomán. A dobogó harmadik polcán (némi meglepetést keltve) a tőlünk nem oly messzi Németország, a negyediken az Egyesült Államok áll, majd Hollandia következik. E tájékokon dollárban számolva olyan hét-nyolcezret kell elkölteni, ha beüt a vég.
Természetesen itt is akadnak extremitások, azaz ha valaki nagyon ráér, kisütheti, mennyibe fájt (mondjuk) némelyik egyiptomi fáraó vagy római császár, esetleg keleti kényúr temetése, de az újkori adatok között is találunk döbbeneteseket. Ronald Reagan 2004-es gyászszertartása úgy 400 millió (akkori) dollárba került. Ebben benne vannak a búcsú idejére rendelt tőzsdei leállás és a biztonsági költségek kiadásai is. II. Erzsébettől pedig 200 millió dollárért köszönt el hazája.
„Pusztán" a miheztartás végett mégis érdemes ide iktatni: II. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor „elköszöntése" egy 2023-as gazdaságtörténeti számítás alapján elérhette a 600 millió (!) dollárt.
Rákanyarodva a mára és az aktuális világszintre, a globális temetkezési és kegyeleti piac mérete 2026-ban megközelítőleg 130–150 milliárd dollár (USD) közé tehető. E szolgáltatások piaca a becslések szerint a következő években stabilan négy-hét százalékkal bővülhet, s 2032–2035-re elérheti a 200–240 milliárd dolláros globális volument. A legnagyobb szeletet Észak-Amerika szakítja ki a maga negyven százalékával, majd Ázsia és Európa nagyjából egy szinten áll a költekezés terén.
A hazai kegyeleti és temetkezési piac éves értéke becslések szerint valahol negyven és hatvanöt milliárd forint között hullámzik. A szegmens szabatos méretének meghatározását árnyalja, hogy a szektorban tevékenykedő cégek bevételei mellett a temetőfenntartási sápok és az egyházi/önkormányzati hozzájárulások is megoszlanak. Ugyanakkor az alapnak tekinthető évi nagyjából 130.000 haláleset és a meredeken emelkedő árak kijelölik a piac volumenét.
Amúgy a Központi Statisztikai Hivatal 2023-ban egy átlagos temetés még durván 280 000 forintra becsült, míg ma már ennek akár a két-háromszorosával is lehet kalkulálni.
