Európának meg kell erősítenie biztonságát, csökkentenie kell stratégiai függőségeit, kezelnie kell a demográfiai hanyatlást és meg kell őriznie hitelességét, ha maga akarja alakítani jövőjét ahelyett, hogy mások döntéseihez alkalmazkodna – jelentette ki Janez Jansa szlovén miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórum megnyitóján.
A kormányfő szerint négy stratégiai kihívás dönti el, hogy Európa képes lesz-e megőrizni befolyását a világban: a biztonság, az ellenálló képesség, a demográfia és a hitelesség.
A nyitóbeszédeket követő első magas szintű panelbeszélgetés témája Európa jövőjének alakítása lesz közép-európai szemszögből. Az Európa formálása Közép-Európából című panelbeszélgetésen Janez Jansa szlovén miniszterelnök mellett Andrej Babis cseh, Magyar Péter magyar és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök vesz részt.
Janez Jansa szlovén miniszterelnök szerint Közép-Európa az illegális migráció, valamint a biztonság- és védelempolitika területén több alkalommal is előbb felismerte a veszélyeket, mint Nyugat-Európa.
Felidézte: Szlovénia és a térség más országai annak idején szinte idealizálták az Európai Uniót, amelyhez a fejlődés, a stabilitás és a magasabb életszínvonal reményében csatlakoztak. Az integráció első éveit az unió „aranykorának” nevezte, amikor gazdasági növekedés, szolidaritás és felzárkózás jellemezte a közösséget.
A szlovén kormányfő szerint Oroszország Ukrajna elleni 2022-es teljes körű támadása után – Magyarország kivételével – ugyancsak a közép-európai országok ismerték fel gyorsabban, mi forog kockán. Janez Jansa úgy vélte, ennek történelmi okai is vannak: az elmúlt évek nagy biztonságpolitikai kérdéseiben a stratégiai gondolkodás gyakran Európa középső részéből érkezett, míg Nyugat-Európában inkább a gazdasági érdekek kerültek előtérbe.
Andrej Plenkovic: Erősödött Közép-Európa súlya az EU-ban
Közép-Európa országai az utóbbi években erősebbé, ellenállóbbá, versenyképesebbé és befolyásosabbá váltak az Európai Unióban, és ma már nagyobb önbizalommal képviselik érdekeiket – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon.
A horvát kormányfő a Közép-Európa szerepéről és az Európai Unió jövőjéről rendezett panelbeszélgetésen hangsúlyozta: a térség országainak megerősödéséhez hozzájárult a Nyugat támogatása és az uniós kohéziós politika, de maguk is jelentős reformokat és strukturális változtatásokat hajtottak végre, miközben szorosabbra fűzték egymás közötti és európai kapcsolataikat.
Plenkovic szerint az Európai Unió identitását és működését az elmúlt 10-12 év válságai alapvetően befolyásolták. A migrációs válság különösen Nyugat-Európában alakította át a politikai erőviszonyokat, miközben a Brexit, a koronavírus-járvány, Oroszország Ukrajna elleni agressziója, az energiaválság és a közel-keleti konfliktusok is komoly nyomás alá helyezték az uniót, ezért az EU-nak arra kell összpontosítania, ami összeköti tagállamait, és újra meg kell erősítenie a szolidaritást, amelyről a válságok idején többször kiderült, hogy könnyen háttérbe szorul – húzta alá.
Közép- és Kelet-Európa formálhatja az EU jövőjét
Közép- és Kelet-Európa fontos szerepet játszhat az Európai Unió jövőjének alakításában, ehhez azonban a térség országainak szövetségeket kell építeniük és közösen kell fellépniük versenyképességük megőrzéséért – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon.
Andrej Babis szerint az EU öt évvel ezelőtti problémái közül több továbbra is megoldatlan. Példaként az illegális migrációt említette, hangsúlyozva, hogy a visegrádi országok már 2016-ban figyelmeztettek annak veszélyeire, és szerinte Nyugat-Európa csak később ismerte fel a probléma súlyosságát.
A cseh kormányfő élesen bírálta az Európai Unió környezetvédelmi politikáját is. Úgy vélte, az uniós zöld megállapodás jelenlegi formájában rontja az európai ipar versenyképességét, növeli az energiaárakat, és hozzájárul ahhoz, hogy vállalatok hagyják el Európát. Andrej Babis szerint ezért az európai országoknak közösen kell fellépniük az energiapolitika megváltoztatásáért és az ipar versenyképességének helyreállításáért.
Nyugat-Balkán nélkül nincs biztonság Közép-Európában
Közép-Európa nem lehet stabil és biztonságos térség stabil Nyugat-Balkán nélkül – jelentette ki Tone Kajzer szlovén külügyminiszter hétfőn a Bledi Stratégiai Fórum külügyminiszteri panelbeszélgetésén.
A szlovén diplomácia vezetője szerint a romló geopolitikai helyzetben Közép- és Délkelet-Európa jelentősége tovább növekszik, ezért a térség országainak a közöttük fennálló nézeteltérések helyett az együttműködésre és ellenálló képességük közös erősítésére kell összpontosítaniuk.
A miniszter az illegális migrációt, az energiabiztonságot és az ellátási láncok biztonságát nevezte a legfontosabb közös kihívásoknak. Hozzátette: Közép-Európa országainak konkrét együttműködési tervet kell kidolgozniuk ezek kezelésére, amivel nemcsak saját biztonságukat és versenyképességüket, hanem az Európai Unió egészét is erősíthetik.
