Az európai országokban akár 17 százalékkal is nőtt a napenergia-termelés a júniusi és júliusi hőhullámok idején, így a megújuló energiaforrás hozzájárult a megnövekedett villamosenergia-igény kielégítéséhez – állapította meg az Ember energiaügyi elemzőközpont csütörtökön közzétett tanulmánya.
A jelentés a hőhullámok által leginkább érintett villamosenergia-rendszerekre gyakorolt hatásokat vizsgálja. Az elemzés szerint a június végi és júliusi hőhullámok idején a napi villamosenergia-igény a hőhullámokat megelőző napokhoz képest Olaszországban akár 28, Magyarországon 23, Franciaországban 14, Spanyolországban pedig 13 százalékkal is nőtt.
A vizsgált időszakban a napenergia volt az egyetlen olyan áramforrás, amely a szokásosnál több villamosenergiát termelt: Franciaországban és Magyarországon a napi termelés 17 százalékkal, Spanyolországban és Olaszországban pedig 5 százalékkal haladta meg az átlagos szintet – derül ki az elemzéséből.
„A napenergia-termelés növekedése segített stabilizálni a hálózatot egy olyan időszakban, amikor más energiaforrások a normális működéssel küzdöttek" – emelte ki Chris Rosslowe elemző.
A hőhullámok ugyanakkor számos más energiaforrás termelését visszavetették. Franciaországban, Magyarországon, Romániában és Svájcban a nukleárisenergia-termelés is zavart szenvedett. Nagy-Britanniában öt gáztüzelésű erőmű csökkentette a termelését, míg Északkelet-Olaszországban a Pó folyó alacsony vízszintje veszélyeztette a hőerőművek működését. Szerbiában és Lengyelországban a széntüzelésű erőműveknek szintén vissza kellett fogniuk a termelésüket.
A vízenergia-termelésre ugyancsak kedvezőtlenül hatott a rendkívüli meleg és a szárazság. Az Európai Unió nyolc legnagyobb vízenergia-termelője közül hét – amelyek együttesen az EU villamosenergia-termelésének mintegy 90 százalékát adják – az elmúlt öt év átlagánál alacsonyabb termelést ért el.
A napenergia azonban csak napnyugtáig jelent megoldást. Rosslowe szerint a nehézségek ezt követően kezdődnek, mivel este, amikor a villamosenergia-igény továbbra is magas, a hálózat nagymértékben a gáztüzelésű erőművekre támaszkodik.
A megugró kereslet az árakban is megmutatkozott. Az energiaügyi elemzőközpont szerint a június végi és július eleji hőhullámok idején az átlagos napi villamosenergia-árak Magyarországon 119, Franciaországban 44, Olaszországban 13, Spanyolországban pedig 7 százalékkal emelkedtek az előző hetekhez képest. Az árampiaci csúcsok jellemzően a kora esti órákban jelentkeztek.
Chris Rosslowe szerint a napenergia nappal, az akkumulátoros energiatárolás pedig éjszaka is hozzájárulhat az ellátás stabilitásához. Úgy véli, hogy a két technológia együttes alkalmazása az egyik legtisztább módja annak, hogy az európai villamosenergia-rendszer ellenállóbbá és stabilabbá váljon a legforróbb nyarak idején.
