Kína egyre nagyobb hangsúlyt fektet az úgynevezett „Jég Selyemút” kiépítésére, amely az Északi-sarkvidéken, Oroszország partjai mentén vezető hajózási útvonalat használná az Európa és Ázsia közötti kereskedelem felgyorsítására. A cél, hogy a kínai áruszállítás kevésbé függjön a hagyományos tengeri útvonalaktól, például a Szuezi-csatornától és a Vörös-tengeren található szűk keresztmetszetektől, ahol az elmúlt években geopolitikai feszültségek és biztonsági kockázatok okoztak fennakadásokat.
z új útvonal a Jeges-tengeren keresztül jelentősen lerövidítheti az utazási időt Európa és Kína között. Egyes becslések szerint az északi útvonal akár 30–40 százalékkal rövidebb lehet a déli, Szuezen át vezető tengeri folyosónál - írja cikkében a Financial Times.
A kezdeményezés mögött gazdasági és stratégiai megfontolások egyaránt állnak. Kína szeretné diverzifikálni kereskedelmi útvonalait, csökkenteni a tengeri szállítás költségeit, valamint mérsékelni annak kockázatát, hogy egy regionális konfliktus vagy politikai válság megbénítsa az áruellátást. Az Északi-tengeri útvonal iránti érdeklődés azért is nő, mert a klímaváltozás következtében az arktiszi jégtakaró visszahúzódik, így a nyári hónapokban hosszabb ideig válik hajózhatóvá a térség. A kínai és orosz együttműködés ebben kulcsszerepet játszik: Peking már 2018-ban a „Jég Selyemút” részévé tette az arktiszi hajózást, és azóta több infrastrukturális és logisztikai projektben is részt vesz.
A terv azonban korántsem problémamentes. Az arktiszi hajózás rendkívül összetett és költséges: speciális, jégtűrő hajókra van szükség, a biztosítás drágább, és a térségben korlátozott a mentési és javítási infrastruktúra. Környezetvédelmi szervezetek és több nyugati hajózási vállalat attól tartanak, hogy a forgalom növekedése sérülékeny ökoszisztémákat veszélyeztethet, miközben egy esetleges baleset következményeit a távoli sarkvidéki környezetben sokkal nehezebb kezelni. Emiatt például több nagy európai hajóstársaság egyelőre nem kíván részt venni az útvonal rendszeres használatában.
A Jég Selyemút nemcsak gazdasági projekt, hanem a nagyhatalmi verseny új színtere is. Oroszország számára az Északi-tengeri útvonal stratégiai és bevételi forrás, Kína számára pedig lehetőség arra, hogy hosszú távon nagyobb befolyást szerezzen az Arktiszban. Az Egyesült Államok és több NATO-ország eközben attól tart, hogy a térség növekvő kereskedelmi jelentősége katonai és geopolitikai átrendeződéshez vezethet. A sarkvidék így egyre inkább nem csupán a jég és a kutatás világa, hanem a jövő globális kereskedelmének és hatalmi egyensúlyának egyik kulcsterülete.
