Gazdaság
Új gázvezeték épül a Balkánon
Horvátország és Bosznia nagyot lépett
A horvát közszolgálati televízió beszámolója szerint a megállapodást Andrej Plenkovic horvát és Borjana Kristo bosznia-hercegovinai miniszterelnök látta el kézjegyével, miután mindkét ország kormánya még aznap jóváhagyta a szerződés megkötését.
A projekt a horvátországi Zagvozd és a boszniai Posusje közötti vezetékszakaszt, valamint több bosznia-hercegovinai elosztóág kiépítését foglalja magában, amelyek többek között Mostar, Bugojno és Travnik térségét kapcsolják be a hálózatba.
A vezeték megépítésével Bosznia-Hercegovina hozzáférést kaphat a Krk-szigeten működő LNG-terminálhoz, ami lehetővé teheti alternatív gázforrások elérését, és csökkentheti az ország orosz gázfüggőségét.
Elmedin Konakovic bosznia-hercegovinai külügyminiszter a projektet történelmi jelentőségűnek nevezte. Szerinte a beruházás gazdasági és politikai szempontból is változást hozhat a térségben.
Az aláíráson jelen volt Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter és Nicole McGraw, az Egyesült Államok horvátországi nagykövete is. Wright szerint az energiainfrastruktúra fejlesztése hozzájárul a térség energiabiztonságának erősítéséhez.
A megállapodás a projekt tervezésének, engedélyezésének és kivitelezésének kereteit rögzíti. A két állam saját területén maga finanszírozza és építi meg a vezetékszakaszokat, míg a közös beruházás részleteit külön megállapodások szabályozzák.
Dubrovnik ad otthont 2026. április 28-29-én a Három Tenger Kezdeményezés idei csúcstalálkozójának, amelyet Horvátország elnöksége alatt tartanak. A rendezvényen a 13 tagállam vezetői, valamint a társult országok és a stratégiai partnerek képviselői vesznek részt, az Egyesült Államokat a Chris Wright energiaügyi miniszter vezette delegáció képviseli. A csúcshoz kapcsolódó üzleti fórumra több mint 1400 résztvevő érkezett 45 országból. A tárgyalások középpontjában az energetikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint a digitális beruházások állnak.
A csúcstalálkozó keretében Horvátország és az Egyesült Államok kilenc energetikai és gazdasági együttműködési megállapodást írt alá, köztük a regionális energetikai infrastruktúráról és az energiabiztonságról szóló memorandumot, valamint egy nyilatkozatot a polgári célú nukleáris együttműködés erősítéséről. A déli gázvezeték-összeköttetés projektjének támogatásáról is külön nyilatkozat született.
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter a megállapodásokat több milliárd dollár értékűnek nevezte, és úgy fogalmazott, hogy azok új korszakot nyithatnak az Egyesült Államok és Közép-, illetve Délkelet-Európa energetikai együttműködésében.
„A Három Tenger Kezdeményezés a jelenlegi geopolitikai környezetben már nemcsak releváns, hanem nélkülözhetetlen” - mondta kedden Andrej Plenkovic horvát kormányfő Dubrovnikban a szerveződés csúcstalálkozójának megnyitóján.
A horvát sajtó beszámolója szerint a miniszterelnök hangsúlyozta: „a 2026-os világ már nem a 2016-os”, és az energiabiztonság az elmúlt években technikai kérdésből stratégiai prioritássá vált.
A csúcstalálkozó előtt az Európai Beruházási Bank (EBB), a Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank (HBOR) és több regionális fejlesztési bank megállapodást írt alá egy úgynevezett „alapok alapja” (fund of funds) létrehozásáról, amely a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger közötti térség infrastruktúraberuházásait finanszírozná.
Horvátország javasolta, hogy a finanszírozás váljon a kezdeményezés negyedik pillérévé a közlekedés, az energetika és a digitális infrastruktúra mellett.
Karol Nawrocki lengyel elnök a kezdeményezés pénzügyi eszközeinek megerősítését sürgette, és felvetette egy Három Tenger Fejlesztési Bank létrehozásának lehetőségét.
A lengyel elnök hangsúlyozta: Európának erős transzatlanti kapcsolatokra van szüksége, és „nem kevesebb Amerikára”, mert szerinte csak az egységes euroatlanti közösség képes szembenézni a jelenlegi geopolitikai kihívásokkal.
A Három Tenger Kezdeményezést 2015-ben indította el Kolinda Grabar Kitarovic horvát és Andrzej Duda akkori lengyel elnök azzal a céllal, hogy erősítse a kelet-közép-európai térség energetikai, közlekedési és digitális infrastruktúráját. A kezdeményezésnek jelenleg Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Görögország a tagja.
