Nem csak az olaj drágul?

A Hormuzi-szoros lezárása miatt számos nyersanyag kínálata szűkült be, korántsem csak az olaj vagy a földgáz hiányáról van szó. Ezek pótlása nem egyszerű és nemcsak a beruházások időigénye miatt. Az egyik keveset emlegetett nyersanyag, aminek a kínálata most jelentősen csökken a kén, aminek a 90 százalékát kénsavként használják az Egyesült Államokban, de valószínűleg világszerte is hasonló az arány.

Nagyon sok kén érkezik a Közel-Keletről

A tengeri kénkereskedelem fele halad át a Hormuzi-szoroson és a piac már az iráni háború kitörése előtt is a hiány jeleit mutatta, a Modern War Institute írása szerint az amerikai kénárak elérték a 650 dollárt tonnánként, amin a háború kitörése újabb 25 százalékot dobott - tudta meg a Világgazdaság.

A kén és a kénsav főként olyan területeken használatos, mint az ércek kinyerése és finomítása, de a csipgyártásban vagy épp az akkumulátorgyártási anyagok kezelésében, de a műtrágyákban is.

Az orosz-ukrán háború kezdetén gyakran merültek fel a neon hiánya miatti aggodalmak, amik később nem igazolódtak be, míg a ritkaföldfémek kínai ellátása, illetve annak leállítása ugyanakkor valódi zavarokat okozott. Azt egyelőre nem tudni, hogy a kén melyik kategóriát jelenti majd, de azt igen, hogy a kéntermelés felpörgetése nem lesz könnyű feladat.

Nincsenek már kénbányák, mert nem tudtak versenyezni az olajfinomítással

Bár az ezredfordulóig még léteztek kénbányák, a nyersanyag előállítása ma már sokkal inkább a kénben gazdag, úgynevezett savanyú kőolajok finomításának a mellékterméke. Ez természetesen sokkal olcsóbb, mint a közvetlen bányászat, ám ez azt is jelenti, hogy sokkal nehezebb a kéntermelés ösztönzése.

Mivel a termelés célja nem a kén előállítása, hanem a különböző finomított termékek, mint a benzin, a gázolaj vagy a kerozin gyártása, a kén árának emelkedése nem feltétlenül vezet a termelés bővüléséhez.

Egy melléktermék előállításának felpörgetése sosem egyszerű feladat, és nemcsak a kén az egyetlen, ami Közel-Keletről érkezik, ám önálló termelése gyakorlatilag nem létezik, ilyen például a hélium is. Nem a térségből származik, de az ezüst ralijakor is hasonló aggályok merültek fel, igaz, a szürke fém együtt emelkedett az arannyal és a rézzel, mely bányáknak gyakori járulékos haszna.

Azonban a melléktermék szerepe egy-egy anyag létrehozásában nem mindig marad marginális, elég ha arra gondolunk, hogy a világpiacon egyre meghatározóbb szerepet játszó amerikai LNG mögött is a palaolajtermelés melléktermékeként felszínre hozott földgáz áll.

A kénsav központi szerepet játszik például az egyik rézfinomítási eljárásban (SX/EW), mely a globális finomított réztermelés mintegy 16 százalékát adja. A réz pedig stratégiai nyersanyagnak számít, hiszen a transzformátoroktól az elektromos kábeleken át számos területen kulcsfontosságú. A kénsav emellett más ércek, például a nikkel vagy a kobalt feldolgozásában is kulcsszerepet játszik, melyek az egyik leginkább elterjedt akkumulátorkémiában játszanak nagy szerepet.