Gazdaság

Megkezdődik Magyarország első hibrid geotermikus rendszerének kiépítése

A fejlesztés célja a hőenergia közvetlen hasznosítása

Megkezdődik Magyarország első hibrid geotermikus rendszerének kiépítése a Bács-Kiskun vármegyei Zsana és Kiskunhalas térségében – jelentette be az energiaügyi miniszter kedden a beruházás helyszínén.

Megkezdődik Magyarország első hibrid geotermikus rendszerének kiépítése
Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszédet mond Magyarország első hibrid geotermikus rendszere kiépítésének projektindítóján Zsana közelében 2026. március 24-én. A beruházás során mintegy 2400-2500 méter mélységig terveznek lefúrni, ahol várakozásaik szerint 140-150 Celsius-fokos termálvíz érhető el. A projekt kísérleti jellegű, és siker esetén egy 3,5-4,5 megawatt teljesítményű erőmű jöhet létre
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Az MVM Csoporthoz tartozó MVM Zöld Generáció Zrt. első geotermikus projektjének bemutatásán Lantos Csaba arról beszélt, hogy a fejlesztés célja geotermikus alapú villamosenergia-termelő erőmű létesítése és a hőenergia közvetlen hasznosítása a térségben.

Hozzátette: a beruházás során mintegy 2400-2500 méter mélységig terveznek lefúrni, ahol várakozásaik szerint 140-150 Celsius-fokos termálvíz érhető el.

A projekt kísérleti jellegű, és siker esetén egy 3,5-4,5 megawatt teljesítményű erőmű jöhet létre – tette hozzá.

A miniszter felidézte, hogy 2022-ben azzal a feladattal vette át hivatalát, hogy a korábbinál jóval nagyobb energiaszuverenitást kell elérni Magyarországon.

Mint mondta: ez jól illeszkedik a korábban elfogadott nukleáris stratégiához: Paks I. üzemidejének meghosszabbítása mellett épül Paks II., és a 2030-as évektől a kis moduláris reaktorok is megjelenhetnek. Az egyik stratégiai pillér tehát a nukleáris energia, a másik pedig a megújuló energiaforrások – tette hozzá.

Emlékeztetett, hogy míg 2010-ben mindössze 300 háztartási méretű kiserőmű működött az országban 1,4 megawatt kapacitással, addig ma már mintegy 330 ezer ilyen rendszer üzemel, összesen mintegy 8500 megawatt teljesítménnyel. A napelemek részaránya a hazai áramtermelésben megközelíti a 29 százalékot, amellyel Magyarország világelső, megelőzve többek között Chilét és Görögországot is – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a következő években az új szélenergia-kapacitások is kiegészítik a napelemes rendszereket. Ugyanakkor Magyarországon az erőművi kapacitás mintegy 60 százaléka már ma is időjárásfüggő, ezért kiemelten fontos a nem időjárásfüggő megújuló energiaforrások – így a geotermia, valamint a biomassza és a biogáz – fejlesztése.

Hozzátette: Magyarország már jelenleg is a jelentősebb geotermikus fűtési kapacitással rendelkező országok közé tartozik, a mintegy 674 ezer távfűtött lakás körülbelül 10 százalékában geotermikus energia biztosítja a hőellátást. Az áramtermelés ugyanakkor ezen a területen még korlátozott, ezért is bír kiemelt jelentőséggel a most induló beruházás.

Lantos Csaba kiemelte: az energia ára és rendelkezésre állása meghatározó a gazdaság versenyképessége szempontjából, a hasonló fejlesztések pedig hozzájárulnak Magyarország energiaszuverenitásának erősítéséhez.

Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója arról beszélt, hogy a „zöld átállás” kiemelten fontos pillére a vállalat stratégiájának, amelynek részeként nap- és szélerőműveket, valamint energiatárolókat építenek Magyarországon és Európa más országaiban is.

A vállalat első geotermikus projektje úttörő vállalkozás, hiszen Magyarország első hibrid geotermikus rendszere valósul meg Zsana és Kiskunhalas térségében, amely nemcsak villamos energiát termel, hanem a kitermelt termálvíz hőtartalmát közvetlenül is hasznosítja – tette hozzá.

A beruházás jelentős lépés a megújuló energiaforrások kiaknázásában, hozzájárul a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez, mérsékli az importfüggőséget és támogatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását.

Mátrai Károly hangsúlyozta: a fejlesztés egy körforgásos rendszerként működhet, mivel a kitermelt termálvizet felhasználás után visszasajtolják a földbe.

Kapcsolódó írásaink