Németország az intő jel

Mindez talán soha nem történik meg, ha Európa legfejlettebb gazdasága nem dönt úgy, hogy leválik az olcsó orosz olajról és földgázról. Magyarországon is ez a veszély fenyeget, egy esetleges kormányváltás után egy ilyen döntéssel akár százezer munkahely is veszélybe kerülhet, hiszen az ellenzéki törekvések éppen ebbe az irányba mutatnak, írja a VG.

Minden hónapban 10 ezer munkahely szűnik meg Németországban, ahol csak tavaly 124 ezer embert kellett kirúgniuk az iparvállalatoknak a kedvezőtlen gazdasági feltételek miatt. A gazdaság gerincét adő ipar azonban nem csak a németeknél van bajban, hanem szerte Európában. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt négy évben nagyságrendileg egymillió munkahely szűnhetett meg a kontinensen, és olyan iparágak, mint a vegyipar vagy az acélipar, mentek tönkre. Ami talán nem történik meg, ha nem mond le az unió vezetése az orosz olajról és gázról.

Az iparosodott gazdaságok szenvedésének oka egyértelműen a megdráguló termelés, hiába voltak figyelmeztető jelek már korábban is, hogy az erőltetett zöldpolitikáért órirási árat fog fizetni az EU, a Von Der Leyen vezette Európai Bizottság minderre fittyet hányva az orosz-ukrán háború kitörése után úgy döntött, hogy kizárja az unió területéről az orosz enerigahordozókat.

Az addig jól működő német modell, amely az olcsó orosz energiára és a modern technológiára épült, egy csapásra vesztette el érvényességét.

Míg 2020 előtt a német nagykereskedelmi áramár átlagosan 40 euró körül alakult megawattóránként, 2022-ben már 235 euró volt, ez ugyan korrigált, de még 2025-ben is meghaladta a 120 eurót, azaz háromszoros energiár-növekedés történt pár év alatt. Mindez persze nem független attól, hogy Európában felrobbant a földgáz ára, a 2022-es szankciós politika hatására ugyanis a vezetékes földgáz helyzett a drágább LNG-t választotta a kontinens.

Érdemes összehasonlítani, hogy Amerikában a villamos áram ára 60–80 euró, Kínában pedig 50–70 euró között mozog, a gáz ára pedig harmada a két országban a holland tőzsdei árhoz képest.

A német ipar remekei folyamatosan szorulnak ki különböző piacokról, főleg Távol-Keleten:

• a Mercedes eladásai 2025-ben 19 százalékkal csökkentek Kínában,
• a BMW kivitele 13 százalékkal,
• míg a Volkswagené 10 százalékkal esett vissza egy év alatt, szám szerint utóbbi 230 ezer autóval kevesebbet tudott értékesíteni.

Az meg csak hab a tortán, hogy éppen az a Kína veszi meg az olcsó orosz energiát, amely eleve versenyképesebben termel, mint az európai cégek, hogy aztán itt Európában eladja a saját termékeit.

Bár Magyarországot sem kímélte az elmúlt pár év, feltűnő, hogy idehaza sokkal inkább gyárépítésekről és beruházásokról szóltak a hírek, annak ellenére is, hogy éppen a német lokomotív gondjai miatt a gyenge megrendelésállomány következtében jelentős kapacitásfelesleg alakult ki.

Hogy Magyarország mégis megúszta nagyobb sokk nélkül, az annak köszönhető, hogy végig kitartott azon álláspontja mellett, hogy a versenyképesség alapja a megfizethető árú energia, amely nélkül nem lehet ma a világpiacon versenyképesen termelni. Ezért ment szembe a kormány, és vállalt számtalan konfliktust a brüsszeli törekvésekkel, amelyek állandóan az orosz energiahordozók teljes kitiltását akarják elérni.

Jelenleg ez a cél 2027-ről szól, tehát a következő kormánynak erről is döntenie kell majd. Az intő jel azonban ezúttal is Németország, amelyet jól láthatóan az elmúlt években sokkal inkább az ideológia vezérelt, mintsem a gazdasági racionalitás. Talán ez is magyarázza, hogy miért nézett félre, amikor 2022 szeptemberében az Északi Áramlatot felrobbantották az ukránok.

Magyarországon is pont ez a veszély fenyeget, egy esetleges kormányváltás után az orosz energiahordozókról való leválással nagyságrendileg akár százezer munkahely is megszűnhet, és bizonytalanná válhat több ágazat jövője.

A megdráguló termelés hatására a német vállalatok az elmúlt években úgy döntöttek, hogy Magyarországra hozzák a termelésüket. Ilyen volt a Mercedes vagy a BMW, míg előbbi a teljes A osztályt hozza át a kecskeméti gyárába, addig a stuttgarti vállalat minden reménye jelenleg a Debrecenben készülő iX3-ban van. A munkaerőköltség mellett legalább annyit nyom a latba a számukra, hogy mennyibe kerül a gyártás energiaköltsége.