Gazdaság

Az olcsó orosz energiaforrások kora véget ért a háborúval

Energiaszuverenitás van, energiafüggetlenség nem létezik

Az Európa számára elérhető, olcsó orosz energiaforrások korának véget vetett az orosz-ukrán konfliktus – mondta Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium (EM) körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Az olcsó orosz energiaforrások kora véget ért a háborúval
Az olcsó orosz energiaforrások már csak a múltban léteznek (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/Anadolu/Robert Nemeti

A háború folytatásának ára címmel rendezett tanácskozáson kifejtette: már 4 éve tart a háború, előtte az olcsó orosz energiaforrásokra, kőolajra és földgázra támaszkodhatott egész Európa. Azonban a háború kitörésekor nyilvánvalóvá vált, hogy a 30-40 évig ellátott kontinens kényelmes helyzetének véget vetett az orosz-ukrán konfliktus.

Az energia kérdése korábban is napirenden volt, mindig az aktuális geopolitikai helyzet függvényében, a háború kitörésekor pedig politikai eszközzé vált. Most minden európai ország – különösen Németország, Ausztria, és a kelet-közép-európai régió – próbál különböző új megoldásokat találni a nehézségekre. Az európai országok jelenleg a „zöld átmenetet” (EU Green Deal) erőltetik, amellyel kapcsolatban a versenyképességet és az energiabiztonságot illetően komoly aggályok merültek fel – fejtette ki.

A háború energetikai frontvonala című panelbeszélgetésben rámutatott: egy átmeneti időszak van, mindenki próbál megoldást találni az erőforrásproblémákra. A magyar megoldást keresik – mondta.

Hozzátette: energiaszuverenitás van, energiafüggetlenség nem létezik, minden országnak a hozzá leginkább illeszkedő modellt kell megtalálnia. Olyan technológiákat kell találni, amelyek ellátják az ipart.

A napenergiát nevezte az egyik ilyen lehetőségnek, az atomenergia és a geotermikus energia mellett.

A zöld átmenetben jelentős eredményeket ért el az ország, jelentős forrásokat fektettek a napelemes technológiák elterjedésébe. A beépített naperőművi kapacitás már 8300 megawattra nőtt – mondta.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: nincs az új technológiák között egy „Szent Grál”, amely megoldást jelenthetne az erőforrásproblémákra, az energiahatékonyságot lehet javítani.

Schoellhammer Ralph, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Elméleti és Történeti Gondolkodás a Nemzetközi Kapcsolatokban Műhely vezetője szerint a mesterséges intelligencia (AI) szerepe egyre fontosabb lesz az energiapiacokon is. Megismételte: az elérhető és olcsó energia korszakának vége lett a háború 2022-es kitörésével.

Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy Európa nem erőforrásszegény. Az európai energiarendszerek összeköttetésben vannak egymással, az energiafüggetlenség lehetetlen – vélekedett. Problémának nevezte a politikai stabilitás hiányát a kontinensen az energetikai rendszerek szempontjából, megjegyezve: néhány kormány a kritikus infrastruktúrát politikai célokra használja.