Fiatalok veszik át a magyar gazdálkodást?

Nagy István a precíziós gazdálkodással és agrárinformatikával foglalkozó szakmai fórumon, az idén tizenegyedik alkalommal megrendezett PREGA konferencián és kiállításon arról beszélt, hogy az agráriumot gyakran a klímaváltozás okozójaként említik, holott az ágazat szereplői a megoldás részei. Azoknak, akik a természetben, a természet közelében és a természetből élnek, alapvető érdeke a teremtett világ minőségének megőrzése. Ezért kiemelten fontosak a fejlesztések, amit jól mutat, hogy 2025-ben a magyar gazdák 163,5 milliárd forint értékben vásároltak gépeket és eszközöket, 21 százalékkal többet, mint 2024-ben – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy ez óriási minőségi változást jelent.

Nagy István kifejtette: annak, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképessége hátrányban van az uniós vetélytársakkal szemben, történelmi okai vannak.

A rendszerváltást követően, a korszerűtlenné váló élelmiszerfeldolgozó üzemeket forrás hiányában privatizálták. Az akkori kormány abban bízott, hogy a befektetők majd felújítják, és „újra szárnyalni fog az élelmiszeripar”. Ezzel szemben a bezárások és felszámolások mellett a magyar mezőgazdasági termékeket nyersanyagként kivitték a külföldi anyavállalatokhoz, ott feldolgozták, és a kész, drága élelmiszert hozták vissza Magyarországra – mondta.

Később, 2004-ben az első európai uniós források elosztásánál a kormány a szociális ágazat támogatását helyezte előtérbe a gazdaságélénkítés helyett. Ennek nyomán a magyar agrárium továbbra is főként nyersanyagot és alapanyagot termelt, amelyek jövedelemtermelő képessége a legalacsonyabb – tette hozzá.

„Miniszterségem alatt született a kormány történelminek is nevezhető döntése, hogy az új európai uniós forrás mellett a nemzeti társfinanszírozás mértékét a maximális szintre, 80 százalékra emeljük” – fogalmazott, rámutatva, hogy ennek köszönhetően háromszor több forrás biztosítható az egész agrár- és élelmiszeripar számára, hogy ledolgozhassa a feldolgozóipar, az élelmiszeripar és a hűtő-tároló kapacitások korábbi lemaradását.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 100 euróból 80 eurót a nemzeti forrás tesz ki, tehát a kormány biztosítja, 20 eurót pedig az Európai Unió, ami megháromszorozza a rendelkezésre álló forrásokat – fogalmazott. Ez a rendszer segíti a gazdák beruházásait, megújítja a magyar agrár- és élelmiszeripart, és támogatja a precíziós gazdálkodás fejlődését – húzta alá.

Hangsúlyozta: 2026 az „építkezés éve”, hiszen a rendelkezésre álló források 90 százalékát már le tudták kötni a támogatói okiratokkal, ami jól mutatja a gazdák kiemelkedő pályázási aktivitását. A túljelentkezés az állattenyésztési telepek korszerűsítésére és az élelmiszeripari telepek fejlesztésére egyértelműen bizonyítja, hogy a gazdák fejleszteni és „előre lépni akarnak”. Ennek eredményeként 2030-ra a magyar agrár- és élelmiszeripar az európai élmezőnybe kerülhet – mondta Nagy István.

A miniszter kiemelte: az agrár- és élelmiszeripar számára elengedhetetlenek „a dolgos kezek és a kiművelt emberfők”.

Beszélt arról is, hogy a 21. századi agrármérnök egyik legfontosabb feladata az adatok feldolgozása, rendszerezése, következtetések levonása, és ezek alapján a helyes döntések meghozatala.

Nem véletlen, hogy a kormány átalakította az agrár egyetemi képzést, hiszen a kilencvenes évek óta jelentősen változtak az elvárások az agrármérnökökkel szemben – magyarázta. Ma a szakmának és az ágazatnak is olyan jól felkészült szakemberekre van szüksége, akik a kor kihívásainak megfelelően képesek előre vinni az ágazatot, és az adott helyzetben a legmegfelelőbb megoldást találni – tette hozzá.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke arról beszélt, hogy a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság elnöki feladatait is ellátva arra törekednek, hogy a korszerű tudás a hétköznapok gyakorlatává váljon, és hogy minden gazdához eljusson az az információ, az a képesség, ami a versenyképesség alapja.

Elmondása szerint a magyar gazdák komoly kihívások előtt állnak. Emellett szükséges a generációváltás is, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok vegyék át a gazdaságok irányítását, új szemlélettel és lendülettel folytatva a munkát. A kormány ezért meghozta a szükséges döntést, és zajlik a gazdaságátadási támogatás, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb gazdák kiléphessenek, teret adva a fiataloknak, miközben a családi gazdálkodás keretében a tovább folytathatják a munkát – fejtette ki.

Felidézte, hogy már több mint 1700 pályázat érkezett be a program keretében, miközben Brüsszelben még most gondolkodnak azon, hogyan alakítsák át a támogatási rendszert, hogy a fiatalokat „helyzetbe hozzák” – fogalmazott Jakab István.

Bolyki Bence, a konferenciát szervező Agroinform.hu ügyvezetője köszöntőjében felidézte, hogy 2015-ben szervezték meg az első konferenciát, amelynek küldetése, hogy a mezőgazdaság szereplői jobb döntéseket hozzanak, jobb üzleteket kössenek.

Kiemelte, hogy az előző évben összesen 34 ezer regisztráció érkezett a különféle konferenciáikra, amely azt jelzi, hogy a komoly szakmai előadásokra változatlanul igény van.

A kétnapos PREGA konferencia és kiállítás mintegy 700 résztvevővel és több mint 110 előadóval zajlik Kecskeméten február 10-én és 11-én.