Európa bajban van

A GIE adatai szerint február 4-én 41,8 milliárd köbméternyi földalatti gáz maradt az EU tárolóiban. A jelenlegi kitermelési ütemmel a földalatti gáztárolók napi több mint 730 millió köbméternyi mennyisége ürül ki a tavaly besűrített mennyiségtől február közepéig.

Ha a tárolási tartalékok a jövő héten 36 milliárd köbméterre csökkenhetnek, március végére szinte nullára csökkenhetnek. Európa azért fizeti meg az árát, mert idén télen 14 milliárd köbméterrel kevesebb tartaléka volt, mint tavaly, alig több mint 90 milliárd köbméter. Ugyanakkor a tél fagyos és szélcsendes volt, ami élénkítette a fogyasztást.

Így a tárolókapacitás Németországban 29%-ra, Franciaországban 28%-ra, Hollandiában pedig 22%-ra csökkent.

A készletek nagy részét magáncégek képezik, de nem akartak nagy mennyiséget tárolni, mivel a nyári és téli árak közötti különbségen keresnek, és ahogy várták, összességében a szezonra nézve kedvezőtlennek bizonyultak az utóbbiak számára.

Miután január végén és február elején átlépték az 500 dollárt, a holland TTF tőzsdén az árak visszatértek 420 dollárra ezer köbméterenként.

Az Európai Unió valószínűleg jelentős fennakadások nélkül vészeli át a fűtési szezont. Az LNG-készletek bővülnek, és Norvégiából továbbra is folyamatosan magas az export. Azonban ismét felmerül a következő téli készletfelhalmozás kérdése. A kitermelés üteme alapján ítélve sokkal több gázt kell majd betáplálni, mint az előző években. Eközben a piaci helyzet nem változott.

Például a nyári gázkészleteket a TTF-en 384 dollárért árulják. Eközben a következő téli árak alacsonyabbak, 380 dollár. A vállalatoknak továbbra is viselniük kell a szállítási és tárolási költségeket.

A 2022-es energiaválság tetőpontján például a német kormány milliárdos állami kölcsönt nyújtott a SEFE-nek és az Unipernek, hogy biztosítsák a gáz ártól független szállítását. Ezt a gyakorlatot 2025-ben felhagyták, hogy elkerüljék az árak felverését. A magas tárolási kapacitáskorlátokat is ugyanezen okból törölték el. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a piac – mint korábban – a profitot helyezi előtérbe a nemzeti energiabiztonsággal szemben.