Gazdaság
Nem csak a klímaváltozás dönt az erdők sorsáról
Egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi igények

Zambó Péter kiemelte, az erdő a magyar nemzeti zöldvagyon alapeleme. Ökológiai rendszer, szénmegkötő infrastruktúra, megújuló erőforrás, emellett turisztikai tér, oktatási és kutatási terep, és nem utolsó sorban összetett társadalmi kérdés. Mindezek megőrzése és összehangolása a fenntartható erdőgazdálkodás alapelvei mentén valósítható meg – írták.
A közlemény szerint az államtitkár hangsúlyozta, a társadalom egyre érzékenyebb a természeti értékekre, főképp az erdőkre. Meg szeretné óvni az erdőt, sokszor azoktól a beavatkozásoktól is félti, amelyek a hosszú távú fennmaradását szolgálják. Mindeközben az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait a társadalom hasznosítja, az emberek turisztikai-rekreációs célból látogatják az erdőket, fából készült használati tárgyakat vásárolnak, és energetikai célokra, tűzifának tömegesen igénylik az erdőből származó, megújuló nyersanyagot.
Ez a szakmai konferencia lehetőséget teremt arra, hogy az erdészeti tudomány válaszokat fogalmazzon meg, nemcsak a természeti, hanem a társadalmi kihívásokra is – emelte ki Zambó Péter, aki szerint a magyar erdészeti tudomány naprakészen, hitelesen és mély megalapozottsággal reagál a XXI. század kihívásaira.
„Meg kell tudnunk mutatni azt, amit az erdészeti ágazat képvisel, ez nemcsak a múlt öröksége, hanem a jövő egyik kulcsa” – tette hozzá Zambó Péter. A zöld kommunikáció, az erdőpedagógia, az élményalapú szemléletformálás mind azt a célt szolgálják, hogy az emberek ne csak használói, hanem részesei és értői is legyenek az erdei rendszereknek – idézte az államtitkárt az AM közleménye.
