Gazdaság

Átlépte a félmilliót a nettó átlagbér

Eredményes volt az adópolitika

A kormány azért küzd, hogy 2026-ban is több jusson a magyar családok és nyugdíjasok zsebébe. Ennek érdekében emeljük a béreket, megvédjük a 13. havi és bevezetjük a 14. nyugdíjat, miközben csökkentjük az adókat és folytatjuk a harcot az áremelésekkel szemben – írta a legfrissebb kereseti statisztikát értékelve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Átlépte a félmilliót a nettó átlagbér
Az adócsökkentéseknek köszönhetően 500 ezer forint fölé nőtt a nettó átlagkereset (képünk illusztráció)
Fotó: MH archív/Hegedüs Róbert

Czomba Sándor azt írta, hogy januártól – számos ágazati béremelés, így például a szociális és kulturális ágazatban végrehajtott 15 százalékos emelés mellett – a minimálbér 11 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nőtt, ami komoly eredmény a jelenlegi kedvezőtlen külső gazdasági környezetben. Az adócsökkentéseknek köszönhetően 2025 novemberében először emelkedett 500 ezer forint fölé a nettó átlagkereset, a nettó mediánkereset pedig először haladta meg a 400 ezer forintot.

A szuverén magyar út változatlanul a munkaalapú társadalomra, a családtámogatásokra, az otthonteremtés ösztönzésére, a vállalkozások támogatására és az ezeket segítő alacsony adókra épül – fogalmazott az államtitkár.

Czomba Sándor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozott, amelyek alapján 2025 novemberében a bruttó átlagkereset 756 400 forintra emelkedett, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,9 százalékos, azaz több mint 62 ezer forintos növekedést jelent. A nettó átlagkereset pedig 10,2 százalékkal 525 900 forintra nőtt. A nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi kedvezmény és a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák kedvezménye miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. Novemberben a reálkeresetek éves alapon 6,2 százalékkal emelkedtek, vagyis már több mint 2 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje.

A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2010-hez képest 1 millióval bővült a foglalkoztatottak száma, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt – emelte ki az államtitkár.

Az államtitkár kiemelte: a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni, ennek érdekében január 1-től a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra emelkedett. Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtják végre, amelynek keretében januártól elindult a 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, a 30 év alatti anyák teljes szja-mentessége, a családi adókedvezmény megduplázása – sorolta.

A kormány továbbra is elkötelezett a bérek, különösen a legkisebb keresetek folyamatos növelése mellett. A kormány célja változatlanul az, hogy a közeljövőben a minimálbér elérje az 1000 eurót a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot – erősítette meg az államtitkár.

A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy aki tud és akar az dolgozhasson. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a magyar foglalkoztatottság Európa élmezőnyéhez tartozik – jelentette ki a legfrissebb munkaerőpiaci statisztikához fűzött kommentárjában Czomba Sándor pénteken.

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára megállapította: 2010 óta 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, így 2025 decemberében már több mint 4,6 millióan dolgoztak Magyarországon, miközben a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van. 2010-hez képest az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. Ráadásul több mint két éve folyamatosan nőnek a reálbérek, miközben a kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, így a családok egyre több pénzből tudnak gazdálkodni (például 11 százalékos minimálbéremelés, 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, családi adókedvezmény megduplázása, meghosszabbított és kiterjesztett árréscsökkentés), valamint bevezetjük a 14. havi nyugdíjat” – sorolta az államtitkár.

A közleményben Czomba Sándor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai idézte, amelyek alapján 2025 decemberében több mint 4,6 millióan dolgoztak Magyarországon, miközben a regisztrált álláskeresők száma rendkívül alacsony szinten maradt. A munkanélküliek száma közel 1,5 ezerrel csökkent 2024 azonos időszakához képest, míg a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra mérséklődött. Így nemzetközi összehasonlításban a foglalkoztatás továbbra is magas, a munkanélküliségi ráta pedig alacsony szinten van.

Az államtitkár kijelentette: „a magas foglalkoztatottság fenntartása mellett azon dolgozunk, hogy a családok anyagi helyzete folyamatosan javuljon és mindenki léphessen egyet előre”. Szerinte ezért emelkedett január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra. Szintén ezért hajtják végre Európa legnagyobb adócsökkentési programját, amelynek keretében januártól elstartolt a 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, a 30 év alatti anyák teljes szja-mentessége, a családi adókedvezmény megduplázása – sorolta.

A kormány célja változatlanul az, hogy a közeljövőben a minimálbér elérje az 1000 eurót a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot – erősítette meg az NGM államtitkára.

Kapcsolódó írásaink