Szijjártó Péter a rezsicsökkentésről

A beszélgetés kezdetén a Benes-dekrétumok ügyében Szijjártó Péter azt mondta: már vagy ötször egyeztetett az ügyben a szlovák külügyminiszterrel. Világossá tette, hogy Magyarország büszke azokra az eredményekre, amiket az elmúlt tizenegy évben elértek magyar-szlovák viszonylatban, arra is, hogy ma már sokkal jobb a felvidéki magyarság helyzete, mint korábban. Egy kulturált viszony jött létre a két ország között, fontos kérdésekben pedig együtt is ki tudnak állni, azonban a kollektív bűnösség elvét nem hajlandók elfogadni – mondta.

Hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartja azt is, ha bármilyen hatóság, hivatal, szervezet úgy hoz döntést, hogy annak hivatkozási alapja a kollektív bűnösség elvére vezethető vissza. Azaz elfogadhatatlan, hogy a Benes-dekrétumokra hivatkozva földet vegyenek el bárkitől – szögezte le Szijjártó Péter.

Szólt arról is, hogy az ügy már a szlovák alkotmánybíróság napirendjére is felkerült, és megjegyezte: neki a szlovák külügyminiszter minden megbeszélésükön azt mondta, hogy a törvény nem irányul a magyarok ellen, a magyarokat nem fogják negatívan diszkriminálni.

A felvidéki magyarok pontosan tudják, hogy minden ilyen ügyben számíthatnak a magyar kormányra, „amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, az megvédi a határon túli magyarokat” – hangoztatta.

Szijjártó Péter kiemelte: az elmúlt tizenhat év külpolitikája eljuttatta Magyarországot oda, hogy ma a világ legnagyobb hatalmainak vezetőivel – az amerikai, az orosz és a kínai elnökkel – a magyar miniszterelnök bármelyikkel, bármikor, bármiről tud beszélni, és ha szükséges, személyesen tud velük találkozni.

Ma Európában nincs Orbán Viktoron kívül egyetlenegy ember sem, aki ezt meg tudja tenni. Ez jó az országnak – értékelt a tárcavezető.

Kitért arra is, örömmel vették, hogy Orbán Viktort meghívták a gázai béketanács munkájába, és nagyra becsülik azt, ahogy Donald Trump a világ több pontján – köztük a Közel-Keleten – fellép a béketeremtés ügyében.

Szijjártó Péter arról is beszélt: a Mol mint a legnagyobb magyar vállalat reális eséllyel bír arra, hogy a szerbiai olajvállalat többségi tulajdonát megvegye az oroszoktól. Ezáltal magyar vállalati koordinációval tud működni Szlovákia, Magyarország és Szerbia olajpiaca.

Soha ilyen biztonságban nem volt még a közép-európai energiaellátás, mint most, és soha ilyen erős pozícióban nem volt még magyar vállalat a régió energiapiacán, továbbá az árképzésben sem volt még ilyen jó helyzet – sorolta a tranzakció előnyeit.

Jelezte: a megállapodás életbe lépéséhez kell az amerikai szankciós hivatal jóváhagyása, és reményét fejezte ki, hogy az amerikaiak azt is jóváhagyják, hogy a pancsovai finomító január 23-a után is működhessen.

Arról, hogy Kapitány Istvánnak – a Shell volt globális alelnökének, akit Magyar Péter felkért a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai szakértőjének – 2023-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta át, Szijjártó Péter azt mondta: sem a gazdaság, sem az energiaellátása nem lehet ideológiai kérdés. Egy baloldali ember által vezetett vállalatnál létrehozott munkahely pontosan annyit jelent, mint egy jobboldalinál – mondta.

Szijjártó Péter szerint az, hogy a nemzetközi nagytőke részeként valaki mit tett, meg egy ország irányítása két külön történet. A próbálkozások, hogy aki az egyikben sikeres volt, átmegy a másikba, rendszeresen meg is buktak. Bajnai Gordon, akit a nemzetközi nagytőke ünnepel, Magyarország 2010 előtti tönkretételében vezérszerepet játszott – mutatott rá.

A nemzetközi nagytőke szempontrendszere a profit, az állam működtetésében meg a szolidaritásnak van nagy szerepe – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Közölte: Kapitány István azt mondja, hogy az orosz energiahordozókról le kell válni, ez azonban tönkretenné a magyar embereket és a magyar gazdaságot is, mert kiszolgáltatottá válna az ország. Már nem két, hanem csak egy vezetéken kaphatnánk az olajat, és aki annak a végén van, olyan árat mond, amit nem szégyell, mert nincs vetélytársa – magyarázta, hozzátéve, hogy a nemzetközi nagytőkét nem érdekli, hogy a magyar családoknak ez mennyibe kerül.

Ha kiiktatjuk az orosz olajat és gázt, arra kell számítani, hogy a magyar rezsiszámláknál háromszoros lesz a növekedés, de a vállalatoknál is jelentősen nőnek majd az árak, gyárak fognak tönkremenni, munkahelyek ezrei, tízezrei kerülnek veszélybe – hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter. A

diverzifikáció kapcsán azt is elmondta: amikor létrejött az első nem orosz vállalattal megkötött hosszú távú gázvásárlási megállapodás a Shell-lel, akkor a cég alelnöke Kapitány István volt, a külügyminiszter pedig Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter arról is beszélt: elkészült egy jogi beadvány, megállapodott a szlovákokkal, és közösen az európai bíróság előtt megtámadják azt a döntést, amelynek értelmében 2027 októberétől nem lehetne orosz földgázt vásárolni. Sürgős eljárást kérnek, és a döntés felfüggesztését is – tette hozzá.

A tárcavezető a 2021-ben kapott Barátság érdemrend elismerésről szólva azt mondta: azért döntött az átvétele mellet, mert az a munka, amelyet az elmúlt 11 évben elvégzett, úgy gondolja, jó Magyarországnak és jó a magyar embereknek. Ha nem így lett volna, könnyen lehet, hogy a többi európai országhoz hasonlóan mi sem tudnánk sem orosz kőolajat, sem földgázt vásárolni, a rezsiárak a maiak háromszorosán állnának, a koronavírus-járvány idején pedig tudtunk venni oltóanyagot az oroszoktól – sorolta az eredményeket.