Zárul a fejlettségi szakadék a főváros és a vidék között

Navracsics Tibor közölte: ezt egyértelműen jelzi az is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ebben az évben már növekedési pályán van. Hozzátette: lassú és szívós munkával ezen térségek felzárkóztatása az elkövetkező években is folyamatos lehet, ha a munka ugyanebben az irányban és ugyanilyen intenzitással folytatódik. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) elindított két konzultációs sorozatot, amelynek célja, hogy a területi különbségek mérséklődjenek, a helyi politika, intézmények és közösségek pedig erősödjenek.

Konzultálni fognak a vármegyei önkormányzati élet szereplőivel a 2026 utáni elképzeléseikről és arról, hogy az önkormányzati rendszer hogyan segítheti jobban a helyi közösségek potenciáljának kiteljesítését - mondta. A miniszter elmondta, a területfejlesztési politika megújítása révén a tárcánál olyan programokon dolgoznak, amelyek reményeik szerint a választások után lehetővé teszik egyrészt a nagyvárosoknak a térségeikben rejlő lehetőségek kiteljesítését a dinamikus növekedés érdekében.

Másrészt ezek a programok hozzájárulnak majd „az úgynevezett belső perifériák, a leszakadó, elmaradott zárványok” számára, hogy kitörhessenek helyzetükből és csatlakozhassanak a lendületesebben növekedő térségek közé. Kiemelte, mindkét esetre jó példa látható Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a minisztérium pedig készen áll arra, hogy a vármegye szereplőivel szoros, „az egész vármegye számára gyümölcsöző” együttműködést valósítson meg. Hangsúlyozta, ha Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye boldogul, akkor az egész ország boldogul, hiszen - mint mondta - a vármegye az „ország egyik legszámottevőbb, legerősebb megyéje”. Navracsics Tibor szerint imponáló, ami az elmúlt időszakban történt a vármegyében.

Megjegyezte, bár nem minden települése tudott mára kikászálódni a vármegyei ipar leépülése utáni helyzetből, Miskolc gazdasági ereje ma már az országos gazdasági erő átlagának 86 százalékán van és ez a teljesítmény „megannyi hányattatás, megannyi inkompetens döntés után egy nagyon szép és bátorító előrelépés”. Ismertette: a vármegye egy főre eső nemzeti összterméke 5,34 millió forint és ezzel a 16. helyen van a vármegyék között. Hozzátette, a nettó átlagkeresetek 8,8 százalékkal növekedtek a térségben egy év alatt, a versenyszférában ez 405 ezer, míg a költségvetési szférában 347 ezer forintot jelent. A miniszter arra is kitért, hogy az álláskeresők száma a vármegyében 4,1 százalékkal, a pályakezdő álláskeresők száma pedig 7,1 százalékkal csökkent.

A gazdasági potenciált szerinte jól mutatja, hogy a megyében 14 százalékkal több a betöltetlen álláshely, az újonnan alakult vállalkozások száma pedig 5,1 százalékkal növekedett, míg a megszűnőké 9,1 százalékkal csökkent. Navracsics Tibor közölte: tavaly a vármegye gazdasági szervezetei összesen 190 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg és „különösen erős lett ismét a vegyipar”. Elmondta, ennek azért van „óriási jelentősége”, mert az a vármegye gazdasági életében mindig jelentős szerepet töltött be. Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke az évértékelő beszédében egyebek között beszámolt a vármegyei közgyűlés és annak hivatalának működéséről és bemutatta területfejlesztési tevékenységük eredményeit.

Számot adott még a hivatal saját projektjeiről, önként vállalt feladataikról, köztük az Edelényi Kastélyszigetet érintő tavalyi munkával. Összegezte még a Via Carpatia Egtc. és fejlesztési ügynökségük, a Bora 94 Nkft. elmúlt évét. Ismertette: a vármegyei közgyűlés az elmúlt évben 6 rendes és 2 rendkívüli ülést tartott, 92 tárgyalt napirendi ponttal, 139 elfogadott határozattal és 8 önkormányzati rendelettel.