A világ vasútvonalainak a felét napelem boríthatná egy svájci startup szerint. Ha ennél szerényebb léptékben is, de májusban már elkészülhet az első szakasz – írja a player.hu.
A napelemek másik lehetséges jövőbeli útja a technológia fejlesztése mellett, ha minél több felületre el tudjuk helyezni őket. A svájci Sun-Ways startup kifejlesztett egy mechanikus rendszert, ami a vasúti sínek mentén telepít, majd szükség esetén fel is szed napelemeket.
Baptiste Danichert társalapító szerint a vasúti sínek között elég nagy a hely ahhoz, hogy szabványos méretű napelemeket helyezzenek el anélkül, hogy akadályoznák a vonatok mozgását. Ezzel a felhasznált energia egy részét mindjárt helyben meg is termelnék. A helyben egyelőre Svájcot jelent, ahol elég intenzíven dolgoznak a karbonsemlegesség elérésén.
Szabad terület viszont kevés van, ami nehezíti a nagy létesítmények építését, továbbá időnként a szigorú környezet– és örökségvédelmi szabályok is akadályozzák a napelemek telepítését, például magánépületekre vagy egy szép, napsütötte hegyoldalba.
„A sínek között elhelyezett napelemeknek ezzel szemben sem vizuális, sem környezeti hatása nincs” – mondja Danichert.
A nyugat-svájci Ecublensben lévő startup Svájcban gyártott, és a gyárban előre összeszerelt napelemeket használ. Az egy méter széles paneleket egy dugattyús mechanizmussal rögzíti a sínpár között egy speciális vonat, amit a Scheuchzer pályafenntartó vállalat fejlesztett ki.
Azt a Sun-Ways is elismeri, hogy nem ők gondoltak először arra, hogy a sínek mentén is lehet napelemet telepíteni: az olasz Greenrail és az angol Bankset Energy vasúti talpfákra szerelt paneleket tesztel. Igen ám, de a svájci cég rendszerében a panelek eltávolíthatók, ami sokkal gyakorlatiasabb megoldás, mivel ez elengedhetetlen a karbantartási munkákhoz, például a síncsiszoláshoz.
Némiképp meglepő módon a megtermelt áramot a villamosenergia-hálózatba táplálnák, és a háztartások ellátására használnák, mert a vasúti üzemben való felhasználása bonyolultabb lenne. Danicherték szerint a svájci vasúthálózat mind az 5317 kilométerére lehet napelemeket telepíteni, ami nagyjából 760 futballpályának megfelelő területnek felel meg, mínusz az alagutakban lévő vagy rosszul benapozott területek.
A Sun-Ways úgy számol, hogy ebben az idilli esetben a svájci vasúthálózat évente 1 terawattóra (TWh) napenergiát termelne, ami az országban felhasznált összes villamos energia mintegy két százaléka.
Nem állnának meg a határokon, hanem – ha sikerrel járnak a még hatósági engedélyekre váró, májusra tervezett első tesztek – először Nyugat-Európában, majd az Egyesült Államokban és Ázsiában is terjeszkednének. A cég szerint a világ összes vasúti sínpárjának a feléhez lehetne napelemeket csatlakoztatni, márpedig a globális vasútvonalak hosszát millió kilométerben mérik. Másfelől Danicherték lehetőséget látnak az építőipari cégek által használt sínek „felturbózására”, mivel ezzel olcsóbbá lehetne tenni az építkezést.
