Több év kihagyás után újra összehívta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke a megyei Szénbányászati Klasztert, amelynek többek között szereplője a Technológiai és Ipari Minisztérium és annak a témáért felelős háttérintézménye, a Miskolci Egyetem a Műszaki Földtudományi Kara képviselője, valamint a nemrég kinevezett, a hazai lignittermelés növeléséért felelős miniszteri biztos, Riz Gábor is.
Kilenc évvel ezelőtt, Szent Borbála napján alakult meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szénbányászati Klaszter, akkor azzal a céllal, hogy a több száz éves hagyományokkal rendelkező hazai szénbányászat újraélesztését, valamint a földben lévő szénvagyon kitermelésére irányuló folyamatot segítse. Közben a megújuló energia a háttérbe szorította a szenet és úgy általában a fosszilis energiahordozókat, de a jelenlegi gazdasági- és energiaválság nyomán ismét felmerült annak hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek újravizsgálása.
Magyarország jelentős szénvagyonnal rendelkezik, amellyel, úgy néz ki, komolyan számol a magyar kormány is. Ezt jól mutatja, hogy idén szeptember 1-től a lignittermelés növeléséért felelős miniszteri biztost nevezett ki Palkovics László technológiai és ipari miniszter.
A klasztert újra életre keltő Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke az ülést megnyitó beszédében elmondta: becslések szerint közel kétmilliárd tonnára tehető az ország összes szénvagyona, ez kétszáz évre is elég lehet, és ennek jelentős része Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Emellett helyben van a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara is, amely komplex és komplett tudás- és kutatóbázissal rendelkezik.
Riz Gábor miniszteri biztos arról beszélt, úgy van esélye a szénbányászatnak, ha fenntarthatósági alapelvek mentén fogalmazzuk meg a magyarországi szénvagyon felhasználását. Ezen belül kiemelt figyelmet fordítunk a tisztaszén technológiára, vagy a kritikus nyersanyagok akár szénnel együtt való kitermelésére és a szén felhasználása során keletkező, tulajdonképpen hulladékanyagokból való kinyerésére. Ezeket átgondolva már összhangot lehet és kell is teremteni az ország környezetvédelmi vállalásai és szénkészletünk hasznosítása között.
