Külön kiadványban készítik fel az általános iskolásokat Németországban, hogy mi a teendő hosszabb áramszünet esetén.
A Németországban élő olvasóinktól birtokunkba jutott kiadványokban ahhoz is adnak tanácsot, mi legyen egy tíz napos élelmiszerkészletben.
Ahogy a témával korábban foglalkozó cikkeinkben beszámoltunk, egyre nagyobb gond az energiahordozók drágulása Németországban, az árak hirtelen és nagymértékű emelkedését a vállalatok és a háztartások is megszenvedik, a kormány azonban egyelőre nem tervez lépéseket.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint a fűtőolajért szeptemberben 76,5 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. A benzin 28,4 százalékkal drágult. Folytatódott a földgáz és a villamos energia árának emelkedése is, a drágulás éves szinten 5,7 százalék, illetve 2 százalék volt.
A magas energiaáraknak jelentős szerepük van abban, hogy Németországban az infláció a négy százalékos határ fölé emelkedett - tette hozzá a Der Spiegel a hírportálján közölt összeállításában. Mint írták, az „elszabaduló energiaválság” fő oka a kereslet és a kínálat közötti eltérés. A koronavírus-világjárvány legnehezebb szakaszát követő gazdasági fellendüléssel az energia iránti kereslet is emelkedett, és ezzel a kínálat nem tudott lépést tartani. Felhajtják az árakat az uniós szén-dioxid-kibocsátási jogok emelkedő költségei is, ráadásul a gázpiacon „feltűnően szerény az oroszországi kínálat”.
Igaz ugyan, hogy az orosz Gazprom minden szerződéses kötelezettségének eleget tesz, de sokkal kevesebb gázt küld Nyugatra, mint amennyit tudna - írta a Der Spiegel, hozzátéve, hogy a moszkvai vezetés kritikusainak gyanúja szerint a Kreml így gyakorol nyomást, hogy felgyorsítsa az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezésének engedélyeztetését.
Mindez rekordárakat eredményezett az összes energiapiacon. A gáz ára például hosszú távon átlagban megawattóránként 15-20 euró között ingadozik, az utóbbi időszakban viszont 65 euró körül volt, az áram tőzsdei, nagykereskedelmi ára pedig az év eleje óta Németországban mintegy 140 százalékkal, Spanyolországban pedig 425 százalékkal emelkedett.
A német vállalatok mindenekelőtt a magas gázárak miatt szenvednek. Az anyagra ugyanis számos termelési folyamatban van szükség, például az acélgyártásban az oxigént a vasércből eltávolító úgynevezett redukálószerként - írta a Der Spiegel, rámutatva, hogy a Németországban elfogyasztott földgáz egyharmadát az iparban használják fel. A legtöbb cég ugyan úgynevezett határidős szerződésekkel igyekszik biztosítani az árak hosszabb távú stabilitását, de a német gazdaság így sem tudja kivonni magát a drágulás alól.
A lakossági fogyasztók közvetlenebbül érzik az „energiaválság” következményeit, mint a vállalatok. A Verivox összehasonlító portál kimutatása szerint októberben 9,3 százalékkal nőttek az áramköltségek az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy minden korábbinál többet kell fizetni az áramért Németországban. Drágult a gázfűtés is, 28 százalékkal, az olajfűtéses rendszert használó lakásokban élőknek pedig 87 százalékkal kell többet fizetniük, mint tavaly ősz elején.
A kimutatás alapján országszerte 61 gázszolgáltató emelte az idei télre vonatkozó árát, vagy jelentett be tarifaemelést. Az „áremelések szomorú rekordját” a bajorországi Memmingen közüzemi vállalata tartja, a társaság bejelentése szerint december 1-jével 68 százalékkal emelik a gázdíjat. Ez egy négytagú család esetében évi 786 eurós (280 ezer forint) többletköltséget jelent - emelte ki a Der Spiegel.
