Az európai fiatalok átlagosan 26 évesen hagyják el a szülői háztartást és kezdenek önálló életet. Az Eurostat adatai alapján egyre fiatalabb korban kerül sor erre a vízválasztó lépésre, a magyar fiatalok életkor szempontjából Európa középmezőnyében helyezkednek el – írta tegnapi sajtóközleményében az OTP Ingatlanpont.
Az Eurostat friss adatai alapján 2020-ban az európai unióban élő fiatalok átlagosan 26,4 éves korukban hagyták el a szülői háztartást, és kezdtek önálló életet. A földrajzi megoszlást tekintve figyelemre méltó, hogy északról délre haladva a kontinensen az otthont elhagyók életkora általában nő: míg Svédországban átlagosan 17,5 éves korukban repülnek ki a fiatalok, addig Horvátországban 32 évesen.
Az északi és nyugati országokban a fiatalok húszas éveik elején vagy közepén, míg a kelet- és dél-európai államokban húszas éveik végén vagy harmincas éveik elején hagyják el a szülői házat. A magyar fiatalok az európai átlagnál valamivel később, átlagosan 27,4 évesen költöznek el otthonról, ezzel a vizsgált európai országok közül a 13. helyen, gyakorlatilag a lista közepén állunk – derült ki a közleményből.
Szintén figyelemre méltó adat az átlagéletkor hosszú távú változása. A szülői háztartás elhagyásának európai átlagéletkorát 2002 óta vizsgálják, az érték 2006-ban érte el csúcsát (26,8 év), majd nagyjából folyamatosan csökkent egészen 2019-ig (26,2 év), amikor ismét növekedni kezdett, és 2020-ra 26,4 évre emelkedett. Magyarországon hasonló folyamat figyelhető meg, az átlagéletkor 2010-ig emelkedett, majd 2018-ig folyamatosan csökkent, és tavaly ismét 0,2 évvel emelkedett (27,4 év).
„Az, hogy Magyarországon is korábban hagyják el a fiatalok a szülői otthont, visszavezethető a még családalapítás előtt állókat is motiváló és életkor alapján felülről korlátos állami támogatásokra, a mobilitás és a reálbérek növekedésére, valamint az elmúlt években elérhető kedvező kamatozású hitellehetőségekre.
A 2019-ben Európa-szerte érzékelhető életkor-növekedés feltételezhetően a koronavírus-járvány hatásának tudható be, az otthoni munkavégzés és távoktatás terjedése és az általános bizonytalanság miatt valószínűleg számos fiatal halasztotta el az első önálló otthonba költözés időpontját” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Valkó Dávid szerint az új építésű és használt ingatlanok közötti választást mérlegelve a kedvezőbb vételár miatt a használt lakások tűnnek jobb választásnak, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szakemberhiány és építőipari alapanyagok drágulása a felújítás idejét és költségeit is jelentősen befolyásolhatja.
Új építésű ingatlan esetén még mindig érdemes korán, akár a tervasztalról ingatlant vásárolni, hiszen így akár – százalékban kifejezve – két számjegyű kedvezményt is lehet realizálni – magyarázta. Ismert, az új építésű lakások áfája jelenleg ismét öt százalék, aki pedig csokot igényel, az áfát visszaigényelheti, az illetéket pedig meg sem kell fizetnie, ezek szintén több millió forintos megtakarítást jelentenek.
