Ha a magyarok jövőre úgy döntenek, hogy a jelenlegi kormány folytassa a munkát, 2025-re Magyarország mind a 23 megyei jogú városa elérhetővé válik négysávos úton - közölte az innovációs és technológiai miniszter az M35 autópálya Debrecen-Józsa és a 354. számú főút csomópontjának építése kapcsán tartott sajtótájékoztatón pénteken a helyszínen.
Palkovics László azt mondta, az elmúlt évtizedben elvégzett közútfejlesztésekkel a 2010-ben még 1300 kilométer alatti gyorsforgalmi hálózat összes hossza mára megközelíti az 1700 kilométert, a jelenleg zajló vagy előkészületben lévő további beruházásokkal pedig jócskán meghaladja majd a 2000 kilométert.
A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy a közúti közlekedésfejlesztési terveket összegző Útprogramot öt évvel ezelőtt indították el, amihez mára 3600 milliárd forintos keretösszeget biztosítottak, a nagyobbik részét hazai költségvetési forrásból.
Palkovics László kiemelte: folyamatosan dolgoznak azon, hogy a gyorsforgalmi utakat mielőbb bekapcsolják a nemzetközi hálózatba, az autópályákat és autóutakat elvezessék az országhatárokig. Fontos célnak nevezte továbbá azt is, hogy mielőbb bármely településről harminc percen belül elérhető legyen egy négysávos út Magyarországon.
Míg 2010-ben három országhatárig juthattunk el négysávos úton, az évtized közepére majdnem négyszer annyi, összesen tizenegy határállomásig utazhatunk gyorsforgalmi utakon - mondta a miniszter, majd felsorolta a most folyó és tervezett fejlesztéseket.
Palkovics László szerint „a magyar közúthálózat fejlesztésében (...) közép-európai összevetésben is kiemelkedően teljesítünk: az M30 befejező szakaszának idei átadásával Magyarország öt évvel a 2026-os határidő előtt hiánytalanul kiépíti a Via Carpatia folyosó ráeső szakaszait”. A Baltikumtól a Fekete-tengerig nyúló korridor az érintett országok keleti régióit összekötve bővíti majd Kelet-Közép-Európa belső gyorsforgalmi kapcsolatait - fűzte hozzá.
Rámutatott: a gyorsabb és tervezhetőbb közúti szállítás javítani fogja a térségbe települt feldolgozóipari cégek és a tengeri kikötők közötti áruforgalmat is.
Palkovics László kitért arra is, hogy Magyarország több más európai országhoz hasonlóan koncessziós eljárás útján valósítja meg az autópálya-fejlesztéseket, „tekintettel arra, hogy az Európai Unió gyorsforgalmi beruházásokat többé már nem finanszíroz”. „Ennek eredményeképpen a gyorsforgalmi hálózat fejlesztése még gyorsabb ütemben folytatódhat, ráadásul az államadósságot érdemben nem növeli, ugyanis a felmerülő fejlesztési és fenntartási díjakat az útdíj-bevételek fedezik majd” - mutatott rá a tárcavezető.
Kósa Lajos (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett rá, hogy a korábbi kormányok elhibázott döntéseit kell most helyrehozni, amikor megépítik a csomópontokat, egyebek között biztosítva a Debrecen és Nyíregyháza közötti autópálya összeköttetést. Ugyanakkor már most el kell kezdeni tervezni az M3-as autópálya „háromsávosítását” annak érdekében, ha elkészülnek az erdélyi gyorsforgalmi utak, az összeköttetés után is közlekedhető maradjon az M3-as - magyarázta a politikus.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának köszönhetően napjainkban hazánk a térség egyik legnagyobb tőkemozgató államává nőtte ki magát. Az elmúlt három évben két nagy ipari terület létesült Debrecenben, s ha a mostani két csomópont elkészül, a város mind a négy ipari övezete gyorsforgalmi kapcsolattal fog rendelkezni.
Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese jelezte: jövő nyárra két, vadonatúj, teljes értékű, minőségi, biztonságos közlekedésre alkalmas csomóponttal gyarapodik Debrecen és az M35-ös út térsége, valamint a környező ipartelepek. A két csomópont kialakítása 8,7 milliárd forintba kerül - tette hozzá.
