A világ valamennyi repülőtere és légitársasága megsínyli a koronavírus-járványt, töredékére esett az utasszám, és ezzel jelentősen csökkent a bevétel is. Ez együtt járt az elbocsátásokkal is.
A közlekedésen belül leginkább a polgári légi forgalomban történt a legmarkánsabb visszaesés a koronavírus járvány miatt. Ebből adódóan a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma a tavalyi szinthez képest szeptemberben és októberben kilencven százalékkal esett vissza. Annyi utas mint idén szeptemberben, 1973-ban volt a budapesti repülőtéren. Ebből adódóan először áprilisban jelentett be létszámleépítést az üzemeltető Budapest Airport, szeptemberben pedig újabb 236 munkavállaló elküldéséről tettek említést. Nincs ez másként a nemzetközi szinten sem, Európa egyik legnagyobb repülőterének, a londoni Heathrownak a vezetése azzal számol új, felülvizsgált előrejelzésében, hogy utasforgalma még jövőre sem éri el a tavalyi szint felét. Mint arról a távirati iroda beszámolt, előző esztendőben 81 millió utas fordult meg Heathrow-n. A cég eddigi prognózisa 2020-ra 29,2 millió, 2021-re 62,8 millió utast valószínűsített, ám a társaság a koronavírus-járvány második hullámának hatásai miatt ezt markánsan csökkentette. A brit főváros nyugati határában fekvő repülőtér üzemeltetője a napokban ismertetett beszámolójában közölte: az idén mindössze 22,6 millió, 2021-ben 37,1 millió utasra számít. A párizsi Charles de Gaulle repülőtér szeptember végéig 19,3 millió, Heathrow – amely mindaddig a legnagyobb volt Európában – 19 millió utast indított vagy fogadott. A cég az ismertetés szerint az idei naptári év első három negyedévében 1,5 milliárd font (609 milliárd forint) veszteséggel üzemelt, a harmadik negyedévben az utasforgalom 84 százalékkal volt alacsonyabb, mint a tavalyi azonos időszakban. Ezzel együtt a vállalatnak szeptember végén 4,5 milliárd font likvid tartaléka volt.
Nincsenek jobb helyzetben a légitársaságok sem, a Lufthansa-csoport vezetése ötmilliárd eurót meghaladó veszteséget jelentett az év első kilenc hónapjáról, a csoporthoz tartozó légitársaságok a téli menetrendi időszakban a tavalyi kapacitás 25 százalékát biztosítják. A Lufthansa-csoport bevételei pénzügyi beszámolójuk szerint hatvan százalékkal 10,9 milliárd euróra csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, üzemelésre viszont 41 százalékkal költött kevesebbet, összesen 16,3 milliárd eurót.
A legnagyobb budapesti utasforgalommal rendelkező Wizz Air jövő év közepétől számít a légi utasforgalom fellendülésére. A Váradi József vezette légitársaság a szeptember 30-ával zárult első féléves pénzügyi eredmény-beszámolójában azt írta, hetven százalékkal 6,6 millióra csökkent az utasok száma az egy évvel korábbihoz képest, a járatok töltöttsége 94-ről 64 százalékra esett a járvány miatt bevezetett utazási korlátozások miatt. A Wizz Air bevételei 71 százalékkal 471 millió euróra estek, és a cég történelme során először a szolgáltatások után beszedett kiegészítő árbevétel meghaladta a jegyértékesítésből származó bevételt. Előbbi 269 millió, utóbbi 201 millió euró volt az első fél évben. A kiadások ennél kisebb mértékben, 43 százalékkal csökkentek 716 millió euróra. A társaság adózás és értékcsökkenés előtti eredménye 17 millió euró volt, szemben a tavalyi 607 millióval, az adózott eredmény pedig 243 millió euró veszteséget mutatott. Tavaly ugyanebben az időszakban 368 millió eurós nyereség keletkezett. A Finnair finn légitársaság mintegy hétszáz dolgozójától válik meg jövő év márciusáig a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt. A többségi, 55,8 százalékban állami tulajdonú finn cég működési vesztesége a júniussal záródott három hónapban 174,3 millió euró volt az egy évvel korábbi 47,2 millió euró nyereség után. A légitársaság második negyedévi bevétele éves összevetésben 91 százalékkal, 68,6 millió euróra zuhant, ezen belül az utasszállításból származó bevétel 97,9 százalékkal, 13,7 millió euróra esett.
