Az éves infláció októberben visszatért a jegybank háromszázalékos inflációs céljához, ezzel enyhült a jegybankra nehezedő szigorítási kényszer, bár a 3,8 százalékos maginfláció továbbra is magas.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint októberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme három százalékra lassult az előző havi 3,4 százalékról. Az infláció lefékeződésében főként az élelmiszerek és dohányáruk szeptemberinél mérsékeltebb éves áremelkedése, valamint a járműüzemanyagok árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet. Egy hónap alatt, szeptemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az éves maginfláció 4,0 százalékról 3,8 százalékosra csökkent.
Virovácz Péter, az ING Bak vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította: a piaci várakozástól némileg elmaradó inflációs adat egyben azt is jelenti, hogy ismét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céljának megfelelő mértékre süllyedt a mutató. A volatilis tételektől szűrt maginfláció csupán 0,2 százalékpontos csökkenése azonban némi meglepetés az ING várakozásához képest. Úgy tűnik tehát, hogy októberben inkább a maginfláción kívüli tételek mozgatták az inflációt.
A friss adatok nem jelentenek meglepetést, számítani lehetett arra, hogy az augusztusi 3,9 százalékos tetőzés után lassulás vár az inflációra, értékelte a számokat Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője. Az októberi inflációt felemás folyamatok alakították. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt többek között az élelmiszerek és a dohánytermékek ára, miközben az üzemanyagok olcsóbbak lettek.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a kedvező inflációs adat enyhítette a Magyar Nemzeti Bankon lévő szigorítási kényszert, bár a 3,8 százalékos maginfláció változatlanul azt mutatja, hogy az inflációs alapfolyamatok erősek, igaz, az elmúlt hónapokhoz képest némiképp enyhültek. Az áremelkedés lassulásában jelentős szerepe volt az élelmiszerárak mérsékeltebb növekedésének.
