Tovább folytatódott a lakásárak emelkedése az idei első fél évben, a kereslet továbbra is erős marad – ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, novemberi lakáspiaci jelentéséből, amelyet tegnap mutattak be.
A második negyedév végére a lakásárak éves nominális növekedési üteme országos átlagban 17,1 százalékot tett ki, ami magasabb a tavaly év végi 16,3 százaléknál. Budapesten ugyanakkor mérséklődött az árdinamika, a tavaly év végi 24,8 százalékról 22,5 százalékra – mondta Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője, ismertetve a jelentést. Az előzetes, harmadik negyedéves adatok alapján a lakásárak növekedésének üteme tovább lassult Budapesten, és már országos átlagban is mérséklődött – tette hozzá. Nagy Tamás kifejtette: a lakáspiac keresleti oldalát továbbra is támogatja a magas foglalkoztatottság, a bővülő reáljövedelmek, a megtakarítások magas szintje és az alacsony kamatkörnyezet. Hozzátette, hogy ennek ellenére a fővárosban jelentősen, 29 százalékkal csökkent az első fél évben éves alapon a lakáspiaci tranzakciók száma. A városokban stagnált, a községekben pedig hat százalékkal emelkedett a tranzakciószám éves összevetésben, ami a vidéki kereslet fennmaradását jelzi. Elmondta, hogy az első fél évben tovább bővült az újonnan kihelyezett hitelek volumene, éves alapon mintegy húsz százalékkal. Az új hitelszerződések volumene nő, a szerződések száma azonban nem, vagyis a lakáshitelezés bővülése a nagyobb szerződéses összegek eredménye. A hitelből történő lakásvásárlások aránya 46 százalék volt az első félévben.
Az MNB szakértője szerint a bővülő hitelezés mellett még van további tér: a növekedést támogatják a kedvező finanszírozási költségek, az állami támogatási programok is (csok, falusi csok, babaváró támogatás) – jelezte. Az adatok szerint a bevezetése óta az első három hónapban jelentős volumenű babaváró-szerződést kötöttek a bankok. Kitért arra, hogy Budapesten a lakásárak jövedelmeket meghaladó emelkedése a külső, olcsóbb kerületek felé terelte a keresletet, és a tranzakciók alapján a fiatalok kiszorultak a belvárosból. Az első negyedévben érdemben nőtt az átadott új lakások száma, ugyanakkor a második negyedévben – főként a lakásprojektek széles körben tapasztalt csúszásának köszönhetően – ideiglenesen csökkent az új átadások száma.
