Könnyebbséget jelent a kis és közepes cégek számára a behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylésének lehetősége.
Évek óta téma, hogy a gazdálkodók szeretnék Magyarországon is alkalmazni a behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylésének lehetőségét, amely az EU számos országában már alkalmaztak – válaszolta lapunk megkeresésére Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási részlegének igazgatója.
A 2020. január elsejétől hatályba lépő új jogszabály azt hivatott biztosítani, hogy nemfizetés esetén legalább az állam ne sújtsa az ilyen módon károsuló céget azzal hogy még az áfa összegét is elbukja. Így ezen gazdálkodói kör szempontjából biztosan pozitív változásként kell értékelni, azonban azt szükséges hozzátenni, hogy a tényleges ügylet és áfafizetés, valamint az új lehetőség által biztosított áfa-visszaigénylés időpontjai között akár évek is eltelhetnek.
Farkas Gábor szerint nagyobb értékű ügyletek során minden olyan esetben jól jön a visszaigényelhetőség, ahol belföldi adóalanyok közötti viszonylatban fordul elő nemfizetés. Sajnos nem-adóalany vevők esetén viszont nem alkalmazható a lehetőség.
A jogszabály 2020. január 1-jével lép hatályba, ezt követően lehetséges – akár visszamenőleg – a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfavisszatérítési igények benyújtása. Amennyiben valamely gazdálkodó visszamenőleg szeretné alkalmazni, és egyébként visszamenőleg is képes megfelelni a jogszabály által támasztott szigorú adminisztratív követelményeknek, úgy 2016. január 1-jét követő ügyletek esetén van erre lehetősége.
A szakember szerint nehéz megítélni, mekkora bevételkiesést jelent mindez az adóhatóságnak. A jogalkotó célja a jelenlegi szabályozással egyértelműen az volt, hogy viszonylag szűk kör tudja alkalmazni az új lehetőséget. Viszont, ha az adózók a jövőre nézve már az itt megjelenő adminisztratív előírások szerint dokumentálják a nemfizetéssel érintett ügyleteiket, az igénybevevők köre jelentősen bővülhet.
