Jelentős többletforrások településfejlesztésre is

Magyarország 2020. évi költségvetése az államháztartás központi alrendszerének hiányát 367,01 milliárd forintban állapítja meg, kiadási főösszegét 21 792,993 mil­liárd forintban, bevételi főösszegét 21 425,983 milliárd forintban rögzíti a büdzséhez benyújtott összegző módosító javaslat alapján, amelyet tegnap fogadott el az Országgyűlés. A költségvetési bizottság indítványát 117 igen és 52 nem szavazattal hagyták jóvá a képviselők – írta a távirati iroda.

Az elfogadott módosítások tovább növelik az oktatási, kulturális, szabadidős, turisztikai és egyházi fejlesz­tési célokra szánt forrásokat, valamint a hazai nemzetiségek jövő évi támogatásait. Százmillió forint többletforrást biztosítottak a képviselők az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyelete és az egészségügyi ellátás eredményességét értékelő minőségügyi szakfőorvosi felügyelet operatív feladatainak Nemzeti Népegészségügyi Központon belüli működtetésére. A Károli Gáspár Református Egyetem Ráday Felsőoktatási Diák­otthona újjáépítésére, valamint a tűzkárt szenvedett diákotthonnal egy épületegyüttest képező Dunamelléki Református Egyházkerület székházának felújítására együttesen 3261,4 millió forint plusz jut. Több vidéki város és község (például Kőszeg, Tata, Jászapáti, Tiszajenő, Ispánk, Magyarszombatfa, Szalafő, Nagybarca, Tápiószentmárton és Tápiószele), valamint a főváros egyes közösségépítő beruházásaira mintegy hárommil­liárd forinttal több jut a jövő évi költségvetésből. A fogyatékossággal élő személyek országos érdekvédelmi szervezeteire 94,4 millió forinttal, a 2020. évi paralimpiai felkészülésre, a paralimpián való részvételre 447 millió forinttal többet tartalmazhat az eredetileg tervezettnél a büdzsé. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára intézményfejlesztési stratégiájának első üteme százmillió forint plusz forrást kapott.

A költségvetési javaslathoz 786 érvényes ellenzéki módosító indítvány érkezett, a szakbizottság, illetve a parlament ezek egyikét sem támogatta. Megírtuk, azért, mert ezek a javaslatok szakmaiatlanok, többszörösen költenék el például a GDP egy százalékául szolgáló biztonsági tartalékot, és újabb adónemeket vezetnének be. Szén-dioxid-adót vetnének ki például, úgy, hogy a paksi bővítést – amely technológiával szén-dioxid nélkül termelhető villamos energia – nem támogatják.
Szűcs Lajos (Fidesz) a szakbizottságok többségi véleményét ismertette, és kijelentette: a költségvetés a fenntartható növekedés és a családok költségvetése. Jövőre 2200 milliárd forintnál is több forrás áll rendelkezésre a családok támogatására, és amíg 2010-ben a családtámogatások 76 százaléka járt alanyi jogon és 24 százalékuk munkához kötve, most a munka alapú támogatások vannak túlsúlyban. Jövőre is megvalósul az úgynevezett nullás egyenleg, vagyis csak a fejlesztések, beruházások érdekében lehet növelni a hiányt – mondta. Szólt az országvédelmi alapról és a rendkívüli alapokról, amelyekben 488 milliárd forint, vagyis a nemzeti össztermék csaknem egy százaléka szerepel. Stabilnak nevezte a gazdaságot, a javaslatot pedig megalapozottnak, amely fenntartható növekedést vetít előre. Célnak nevezte a munkát terhelő adók és a vállalkozások terheinek csökkentését, és azt, hogy a jövőben tovább növekedjen a foglalkoztatás.