Gazdaság
Elutasítja hazánk az adóharmonizációt
Kiállunk az unión belüli szabad verseny és szabad kereskedelem mellett, míg a tagállami közteherpolitika egységesítése hátráltatná a folyamatot
Magyarország elutasítja, hogy Brüsszel szocialista típusú, utópisztikus gazdasági terveket léptessen életbe az adóharmonizációval. Kiáll ugyanakkor az Európai Unión belüli szabad verseny és szabad kereskedelem mellett – mondta a külgazdasági és külügyminiszter tegnap a Világgazdaság című napilap konferenciáján. Szijjártó Péter hangsúlyozta, az uniós adóharmonizáció a tagállami adópolitikák egységesítésével a versenyképességet hátráltatná, az adósság közösségiesítése pedig szétterítené azt a terhet, amelyet egyes országok fegyelmezetlen kormányzása okozott.
Magyarország nem mások segítségével, hanem rendkívüli erőfeszítésekkel szorította le a 2010 előtt felhalmozott államadósságot, miként az adóterhek csökkentése is a szigorú gazdaságpolitikának köszönhető – tette hozzá. Várakozása szerint a munkára rakódó adók mérséklése után a vállalkozások fizetésemeléseket és technológiai fejlesztéseket finanszírozhatnak. Szorgalmazta egyúttal a kutatáshoz és fejlesztésekhez kapcsolódó adókedvezmények bővítését.
Szijjártó Péter szerint a globális gazdaság lassulásával annak lehetséges okaitól függetlenül számolni kell, ám az elmúlt évek során Magyarország gazdaságilag és politikailag egyaránt biztonságos, vonzó befektetési célponttá vált. Üdvözölte, hogy a térség súlya egyre jelentősebb a kontinensen belül, hiszen az idei adatok alapján az öt legjelentősebb európai gazdasági bővülésből négyet közép-európai országok, hármat visegrádi államok értek el, Magyarországgal az élen.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a kkv-támogatások jelentőségét azzal indokolta, hogy a magyar tulajdonú cégek 99 százaléka ebbe a rétegbe tartozik, a munkavállalók kétharmadát ők foglalkoztatják, termelékenységük és beruházási hajlandóságuk viszont jóval alacsonyabb. Az online megoldások azonban csak átgondoltan, a teljes adórendszerre kidolgozva jelenthetnek egyszerűsítést, pusztán a bevallás és az adatszolgáltatás elektronizálása csak bonyolítja az adózó társaságok működését. Az államtitkár szerint a kkv-k az adórendszeren keresztül nem elsősorban a már működő adónemek módosításával, hanem hozzájuk igazított új adónemek bevezetésével támogathatók a leghatékonyabban.
A digitalizációnak központi szerepe van a gazdaság fenntartható kifehérítésében – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szintén tegnap egy nemzetközi adószakmai konferenciát kísérő sajtótájékoztatón. Felidézte, tavaly a tervezettnél 8,3 százalékkal, mintegy háromszázmilliárd forinttal több adó folyt be a költségvetésbe. A fenntartható kifehérítési folyamat a vállalati szférában kedvezőbb üzleti környezetet teremt, az állam pedig még néhány adókulcs csökkentése mellett is több bevételhez jut.
Középpontban a családok és a cégek
Az Európai Unió Bírósága mellett működő főtanácsnok szerint a távközlési tevékenységre is vonatkozó magyarországi ágazati különadó összhangban van az uniós joggal. Ez közvetetten erősíti a hazánk által 2010 óta következetesen képviselt adópolitikát is, melynek fókuszában a gyermekes családok, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatása mellett a jövedelmet terhelő adók csökkentése áll. Ismert, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ágazati különadó miatt – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium. A főtanácsnoki vélemény kimondta, hogy a sávosan progresszív adókulcs nem tekinthető hozzáadott értékadónak sem, így nem ütközik az Európai Unió Áfáról szóló irányelvébe. (MOA)
