Gazdaság

Az Európai–kínai kapcsolatok is új szintre léphetnek

Az Egy övezet, egy út kezdeményezés lehetőséget és nem fenyegetést jelent, a magyar nép ápolja a rendkívüli barátságot Kínával – mondta Orbán Viktor miniszterelnök

A magyar kormány optimista a kínai csúcstechnológiai fejlesztésekkel kapcsolatban, üdvözli az onnan érkező beruházásokat – mondta Orván Viktor miniszterelnök Pekingben a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott csütörtöki találkozóján. A kínai elnök másnap a kölcsönös nyereséget kínáló együttműködési lehetőségekről, Kína további nyitásáról és a fenntartható fejlődésről beszélt az Egy övezet, egy út kezdeményezésről szóló második nemzetközi fórum tegnap tartott hivatalos megnyitóján.

Az Európai–kínai kapcsolatok is új szintre léphetnek
Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kormányfő a feleségével Pekingben
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Magyarország készen áll arra, hogy a Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködésen keresztül előmozdítsa az európai–kínai kapcsolatok egészének fejlődését – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Pekingben, a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott csütörtöki találkozóján, amelyről a China Dai­ly angol nyelvű kínai lap közölt cikket pénteken. Az újság beszámolója szerint Orbán Viktor – aki kétoldalú megbeszélésekre és az Egy övezet, egy út kezdeményezés második nemzetközi fórumára látogatott a kínai fővárosba – a tárgyaláson Magyarország határozott támogatásáról biztosította a kezdeményezést, amely szavai szerint inkább egy lehetőség, mint fenyegetés.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy kormánya és a magyar nép ápolja a rendkívüli barátságot Kínával, és üdvözli az onnan érkező beruházásokat. Megjegyezte továbbá: optimista a kínai csúcstechnológiai fejlesztésekkel kapcsolatban.

Hszi Csin-ping kínai elnök tegnapi pekingi hivatalos megnyitóbeszédében a távirati iroda beszámolója szerint hangsúlyozta: Kína globális gazdasági-infra­strukturális terve a két- és többoldalú együttműködés platformja, nem exkluzív klub, célja a globális, átlátható kooperáció előmozdítása, mely a részt vevő országok né­pei­nek érdekeit szolgálja. A vezető úgy fogalmazott, a jelenkor legsúlyosabb egyenlőtlensége a fejlődésbeli egyenlőtlenség, ezért a fejlettebb országok feladata, hogy lehetőségeket teremtsenek a többieknek a felzárkózásra.

Hszi kiemelte: Peking azon dolgozik, hogy a nagyszabású terv keretében elinduló projektek kivitelezése megvalósuljon, és azok a lehető legmagasabb minőséget képviseljék. Elmondta, a projektekre vonatkozó szabályozásokkal azt kívánják biztosítani, hogy minden átlátható módon történjen, a korrupcióval szemben pedig semmilyen toleranciát nem mutatnak. A mindennemű együttműködések továbbá a nemzetközi jog és az egyes országok törvényeinek és szabályozásainak tiszteletben tartásával kell hogy történjenek – tette hozzá.

Hszi a kereskedelmi és pénzügyi fenntarthatóság fontosságát is hangsúlyozta, ezzel kapcsolatban említette az újonnan kidolgozott Egy övezet, egy út adóigazgatási mechanizmust, valamint a finanszírozásra vonatkozó új irányelveket, amelyek magukban foglalják a hitelfenntarthatóságról szóló előirányzatokat. Ezek az újítások vélhetően azokra a kritikus hangokra kívánnak megnyugtató választ adni, melyek szerint Peking az Új Selyemút terven keresztül adósságcsapdákkal igyekszik megszilárdítani befolyását a részt vevő országok felett. A kínai elnök elmondta, Kína még szélesebbre tárja kapuit a külföldi befektetések előtt, és további szektorokat tesz elérhetővé a kínai piacon való megjelenésre külföldi irányítás alatt álló vagy akár teljes mértékben külföldi kézben lévő vállalatoknak. A kínai elnök a BRI-vel kapcsolatban a környezetbarát megoldások fontosságát is hangsúlyozta. Közölte, a kezdeményezés égisze alatt megvalósuló projekteknek szem előtt kell tartaniuk a „közös otthonunk védelmét”. Az Új Selyemút néven is ismert tervről szóló mai csúcstalálkozón úgyszintén harminchét állam- és kormányfő, köztük Orbán Viktor miniszterelnök vesz részt.

Kiemelten fontos Magyarország számára, hogy az ötödik generációs távközlési infrastruktúra kiépítésében élen járjon

Gazdasági dimenzióváltás

A kínai távközlési óriás Huawei-jel való jó együttműködés folytatása Magyarország nemzetgazdasági és stratégiai érdeke.

A Pekingben zajló Egy övezet, egy út kezdeményezés második nemzetközi fóruma alkalmával Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több kétoldalú megbeszélést is folytatott, többek között James Livel, a Huawei Technologies európai régiójának elnökével, valamint William Wuval, a magyar leányvállalat vezetőjével. A külügyminiszter világossá tette a Huawei vezetőinek, hogy Magyarországon egyetlen vállalatot sem érhet hátrány a nemzetisége miatt. Hazánkban csak egy dolog számít a vállalatok esetében, méghozzá az, hogy tiszteletben kell tartaniuk a magyar jogszabályokat. Ha így tesznek, mindegy, melyik országból jöttek. Kifejtette, a magyar gazdaság dimenzióváltásban van, ami egybeesik a világgazdaság elemi erejű megújulásával, amikor is a digitális megoldások és az 5G-technológia a gazdasági-üzleti siker alapvető feltételei lesznek.

Magyarországnak, amely kicsi és rendkívül nyitott a gazdasága, alapvető érdeke, hogy a digitális megoldásokban, így az 5G-hálózatok kialakításában megelőzze a vetélytársait. A miniszter kiemelten fontosnak tartja azt is, hogy az 5G-infra­­struktúra kiépítésében Magyarország az élen járjon, ezért is van nagy jelentősége a Huawei-jel évekkel ezelőtt megkötött stratégiai együttműködési megállapodásnak és annak, hogy a Vodafone és a Deutsche Telekom Magyarországon a Huawei-jel működik együtt.
(Domján Vivien)

Most elfogadható volt az ár

A Budapest–Belgrád vasútvonal felújítására kiírt tenderen meghirdették ugyan a győztest, egy kínai–magyar konzorciumot, amellyel május 25-éig a magyar állam megköti a kivitelezési szerződést, de ez csak akkor lép hatályba, ha a kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésről is sikerül minden részletben megegyezni, ami várhatóan nyár közepéig megtörténik. A kormány tavaly új eljárást indított, ugyanis a tenderen az előzetesen kalkulált 578 milliárd forintos ár ellenére a legjobb ajánlat 693 milliárd forint volt. Ezt a magyar fél nem vállalta, ezért új eljárást kellett indítani. Az új pályázatra is két ajánlat érkezett, mindkettő szabályos volt. A tervek szerint az év végén, 2020 elején kezdődhet a kivitelezési munka.
(PGI)

Eurázsiai együttműködés

Az eurázsiai nemzetek konstruktív együttműködését is elősegíti a Hszi Csin-ping kínai elnök által 2013-ban előterjesztett Egy övezet, egy út kezdeményezés – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap Pekingben. Az orosz elnök úgy vélekedett: az eurázsiai népek együttműködése megoldást nyújthat a térség konfliktusaira, éppen ezért Moszkva nyitott arra, hogy egymás szuverén jogainak tiszteletén alapuló, szorosabb együttműködést folytasson regionális partnereivel. Putyin szót ejtett az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) tagjai között már megvalósult regionális együttműködésről, amelynek keretében az emberi erőforrás és az áruk szabad mozgását biztosító közös piacot sikerült létrehozni a térségben. (MOA)

Egységes uniós fellépés

Nem válhat a kínai érdekeket szolgáló politikai eszközzé a pekingi vezetés Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) nevű programja – figyelmeztetett Peter Altmaier német gazdasági miniszter egy tegnapi, a közszolgálati rádiónak adott interjúban. Németország a Kínához fűződő jó kapcsolatokban érdekelt, „de ez csak akkor működhet, ha a selyemút program nem politikai eszköz, hanem gazdaságpolitikai kezdeményezés, amely valamennyi résztvevő javát szolgálja”. Peter Altmaier – aki a német delegá­ciót vezeti a BRI-ről szóló pekingi konferencián – aláhúzta, hogy az uniós tagállamoknak egységesen kell fellépniük az ügyben. „Ez nem volt mindig így, egyes országok külön kötöttek megegyezéseket és megállapodásokat Kínával” – jegyezte meg.
(MOA)