Több ponton is kifogásolja az Európai Bizottság a hazai földforgalmi szabályozást. Brüsszel kötelezettségszegési eljárásai során kritizálta a haszonélvezeti ügyletek átalakítását, amelyet a zsebszerződések kivédésére építettek a szabályozásba, valamint a külföldiek és a gazdasági társaságok tulajdonszerzésének akadályozását. Az eljárásokban az Európai Bíróság dönthet.
Kifogásolja az Európai Bizottság a hazai, tavaly május óta hatályos földforgalmi törvénnyel kapcsolatban, hogy a jogi személyek, tehát a gazdasági társaságok nem szerezhetnek termőföldet – mutatott rá tegnap az M1 csatornán Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Kifejtette, a szabályozás a középbirtokok megerősítését célozza annak érdekében, hogy megváltozzon a jelenlegi duális magyarországi birtokszerkezet, amelyet néhány óriási birtok és sok apró, „az életképtelenség határán mozgó” kisbirtok jellemez. Hozzátette, ezt a célt kizárólag piaci eszközökkel nem lehet elérni, ezért van szükség a beavatkozásra.
Egy másik eljárásban haszonélvezeti jogok törlését kifogásolja az EU. Az államtitkár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a nem közeli hozzátartozók között termőföldre alapított korábbi haszonélvezeti jogok megszüntetése a zsebszerződésgyanús megoldások kizárását célozza. A 2014. május 1-jén hatályba lépett szabályozással sikerült egy jogi kiskaput bezárni.
Az államtitkár korábban emlékeztetett: az osztrák kormány egyetlenegy paragrafusát kifogásolja az új földforgalmi törvénynek. Úgy vélte, hogy az ügy jövő év vége felé zárulhat le, várhatóan európai bírósági döntéssel, miután Magyarország nem tud közös nevezőre jutni a bizottsággal a kérdésben.
A magyar szabályozás mellett vizsgálat van folyamatban Litvánia, Szlovákia, Csehország és Bulgária földforgalmi törvényeivel kapcsolatban is, s ez Simon Attila István szerint nem véletlen, hiszen a hazai törvény szolgált mintául. A bizottság legerősebb kifogása velünk és az előbb felsorolt országokkal szemben a jogi személyek tulajdonszerzésének korlátozása, emellett a földszerzés tényleges földhasználathoz kötése, valamint az, hogy Magyarország nem fogadja el a külföldön megszerzett szakmai gyakorlatot. Az államtitkár jelezte: a törvény beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a szabályozás ugyanis szándékosan nagyon szigorú ezen a területen.
A minisztérium várakozása szerint a földszabályozás miatt indult eljárásokkal kapcsolatban az Európai Bíróság dönt, és Magyarország továbbra is eddigi álláspontját képviseli.
